Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 13. (Békéscsaba, 2012)

Deli Tamás - Fehér Zoltán: Réslakó csigafajok a Kárpátokban

Agardhiella domokosi SUBÁI, 2011

Az A. domokosi leírása előtt az ehhez a fajhoz tartozó egyedek már régóta ismertek voltak, de ezeket E. A. BIELZ (1863) A. truncatella-nak, majd a későbbi kutatók (M. KIMAKOWICZ 1883, 1890; SOÓS L. 1943; A. V. GROSSU 1955, 1987; A. V. GROSSU - A. NEGREA 1968) A parreyssi-nek határozták meg. SOÓS L. (1943) az A. parreyssi-hez tartozónak tekintette az A. caesa és A. armata fajokat is, tehát egy változékony, ma több fajt magába foglaló taxon egyik alakjának vélte az A. domokosi-t.

Érdekes és a genusz kutatásának története szempontjából jelentős faj az A. domokosi:

A Kárpátok területén ez az egyik legkorábban ismert, mégis legkésőbb leírt faj, holott morfológiai jellege miatt egyik ismert fajjal sem keverhető össze.

Az A. lamellata mellett ez a faj hatol legészakabbra, és nekik van a legnagyobb elterjedési területük a genuszon belül Romániában.

A faj újszerűségét leírója magyarországi - a Maros uszadékából származó - példány alapján ismerte fel, de az első eredeti lelőhelyről származó bizonyító példányok a Munkácsy Mihály Múzeum puhatestű gyűjteményéből származnak. A gyűjtemény jó megtartású héjait Domokos Tamás gyűjtötte a Zaránd-hegységben (Muntii Zarandului), akinek a tiszteletére nevezték el az újonnan leírt faj. Domokos Tamás a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum első malakológusa, személyének köszönhető a múzeum puhatestű gyűjteményének létrehozása. Az első élő példányok a nem mésztartalmú kőzetekből álló Zaránd-hegységből (Muntii Zárandului) származnak. Részben emiatt kérdőjéleződött meg az a korábbi nézet, miszerint a genusz vak fajai a karsztterületek barlangjait lakják (E. G1TTENBERGER 1975; A. V. GROSSU 1987).

56