Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 13. (Békéscsaba, 2012)

Deli Tamás - Danyik Tibor: Állatföldrajzi érdekességek a Körösközben

Az imágó mérete 25-28 mm. Az elülső szárny kifejezetten rövid és széles; egyszínű, sötét okkerbama, igen finom okkersárga behintéssel. Körfoltja nagy és kerek, világos keretű. A vesefolt nagy, vékonyan körülrajzolt, kitöltése megegyezik az alapszínnel. Az elülső szárny külső hullámvonala többé-ke- vésbé folytonos elmosódott világos vonal. A hátulsó szárny sötétszürke, erős, sötétebb színű szegéllyel. A hátulsó szárnyon a holdfolt csak nagyon gyengén látható. A fej- és torszőrzet egyöntetű, az alapszínnel megegyező.

Hasonló faj a kis fésüsbagoly (Orthosia cruda) lehet, amellyel átfedés mutatkozik a repülési idejüket illetően, hasonló élőhelyen fordul elő, valamint méretükben is megegyeznek. Az O. cruda alapszíne bamásszürke, az elülső szárny keskeny és nyújtott, a vesefolt nagy, egyenesen álló, kitöltése sötétebb a szárny alapszínénél. A hátulsó szárny barnásszürke, az erek gyengén sötéttel fedettek, erős, elkülönült szegélyteret nem találunk, a holdfolt mindig látható.

A Kárpát-medencén kívül csak bulgáriai és görögországi előfordulása ismert. Erdőssztyepp faj, napjainkra igen sok lelőhelye vált ismertté, nemcsak az Északi-középhegységben, de az Alföld több pontján is számos biotópban (tölgyesekben) előfordul, és korántsem olyan ritka, mint azt régebben gondolták, sőt, egyedszáma néhol igen magas lehet.

E faj egyedüli tápnövényeként a kutatók korábban a tatárjuhart (Acer tataricum) jelölték meg, az elmúlt években végzett kutatások azonban bebizonyították, hogy valószínűleg nem a tatárjuhar a tápnövénye (vagy nem kizárólag), mert más típusú tölgyesekben is előkerült. Jelenleg valószínűbbnek tűnik, hogy elterjedése sokkal inkább a csertölgyhöz (Quercus cerris) kötődik. Egyetlen nemzedéke március végén kezd repülni, és imágói egészen április közepéig-végéig láthatóak.

34