Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 13. (Békéscsaba, 2012)

Deli Tamás - Danyik Tibor: Állatföldrajzi érdekességek a Körösközben

Viszonylag nagy termetű szöcskénk, testhossza 18- 26 mm (a tojócsövet nem számítva), a nőstény tojó­csöve egyenes, 20-27 mm hosszúságú. Szárnyfedője rövid, pikkelyszerű, szárnya hiányzik. Teste felül túl­nyomóan barna, alul sárgászöld, míg a fiatal egyedek- ben a zöldes árnyalat dominál. A juvenilis egyedek igen hasonlatosak a Roesel rétiszöcske (.Metrioptera roeselii) rövid szárnyú egyedeihez. Avar­szöcskék közül a leghasonlatosabb a galléros avarszöcske (Pholidoptera fallax), mely előhátának oldalán szintén végigfut (a nyakpajzs /pronotum/ hátsó és alsó szegélyére egyaránt kiterjed) az a fehér szegélysáv, amely a bujkáló avarszöcskén is megfigyelhető, azonban a nőstények tojócsöve haj­lott, 14-21 mm hosszú. A hímek ciripelése fajra jellegzetes, olykor az idő­járási és élőhelyi feltételek függvényében változó. Észak-Olaszországban, a Balkánon és a Kárpát-medence keleti harmadá­ban elterjedt. Hazánkból eddig mindössze a Fekete-Körös környékén is­mert előfordulása. Kifejezett szegélylakó faj, élőhelyei az ártéri keményfaligetek mezofil, magas aljnövényzetű, bozótos tisztásai, magas­kórósai. Túlnyomóan ragadozó életmódot folytat, megriasztva, nagy ugrásokkal próbál menekülni és elrejtőzni a gyepben. Bujkáló avarszöcske (Pholidoptera litoralis)

Next

/
Oldalképek
Tartalom