Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 12. (Békéscsaba, 2011)

Danyik Tibor: Pocsolyák szörnyecskéi - Időszakos kisvizeinkben előforduló pajzsosrákok

az iszapban várják a következő esőt, vagy a porral messzire terjed- nek. A hosszú ideig, akár 10 évig is életképes peték alkalmas környezeti feltételek között kikelnek, és először lárvaként (naupliusz) kezdik meg fejlődésüket. Az oly jellemző pajzs majd csak pár vedléssel később kezd kiül alakulni. Ez a túlélési stratégia segíti őket abban, hogy az egymást követő aszályos évek után is benépesíthessék a megjelenő vizeket.

Az egyes fejlődési stádiumok, valamint az ivarérettség eléréséhez szakadatlanul táplálkozniuk kell a fiatal rákoknak, melyek nem különösebben válogatósak. Vegyes táplálkozást folytatnak, egyaránt elfogyasztanak növényi és állati eredetű táplálékot vagy szerves törmeléket. A nyári pajzsosráknak megfigyelték a rizsfoldeken okozott kártételét is, ahol a nagy tömegben elszaporodott állatok a rizspalántákat fogyasztották.

Nyári pajzsosrák (Triops cancriformis) (Fotó: Danyik Tibor)

Hazánkban előforduló pajzsosrák fajok

A tavaszi pajzsosrák (Lepidurus apus) világszerte elterjedt, ám hazánkban ritkának mondható faj. Március-áprilisban, de néha már hóolvadás után is találkozhatunk vele időszakos kisvizeinkben, olvadékvizekben. Gyors fejlődésének következtében májusra már el is tűnik az élőhelyről.

A mérsékelt hőmérsékletű és táplálékforrású kora tavaszi vizek kedvezőtlenebb körülményeket biztosítanak, mint a nyári meleg, táplálékban bővelkedő pocsolyák, melyekben a nyári pajzsosrák él. Gyakran jelenik meg a korai tócsarákkal (Eubranchipus grubii) együtt, melyet alkalomadtán el is fogyaszt. A rák mérete 2-4 centiméter a farokvillával együtt, a páros farokvillái között jellegzetes levél alakú függeléket hordoz, mely a nyári pajzsosráknál nem figyelhető meg.

39