Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 12. (Békéscsaba, 2011)

Deli Tamás: Gyomai gyomok között - Gyomaendrőd környékének iszapgyomnövényei

Lándzsás hídőr (Alisma lanceolata)

Üsző hídőr (Alisma graminea

'S:

'S & st V

>■: t

Úszó és lándzsás hídőr - Alisma lanceolata & Alisma graminea

Az egyszikűek közé tartozó hídőrféléknek (Alismataceae) hazánkban három fajuk ismert.

Kicsiny fehér háromtagú virágai vannak, a szirmok fehérek vagy halvány rózsaszínűek. A virágok nyitva, illetve zárva tartásának fajtól függően jellegzetes napi ciklusa és módja van. Levelei lándzsásak vagy to- jásdadok és lassan nyélbe keskenyedők. Az úszó hídőr a legkisebb faj, melynek levelei víz felszínén úszók vagy szárazon felállók, szalagszernek, illetve kissé lándzsásak, de tompa hegyüek. Kevés virágának szirma fehér, de lehet pirosló is, bibeszála görbült. A lándzsás hídőr nagyobb termetű, elágazó virágzatában sok fehér vagy bíboros rózsaszínű, egyenes bibeszálú virág foglal helyet. Általában ennek levelei is jóval méretesebbek, mint az úszó hídöré, és mindig lándzsás vagy elliptikus hegyes végű.

Mind a három hazai faj vízzel időszakosan vagy tartósan borított mocsarak, tavak szélén, illetve sekély vizű pocsolyákban fordul elő. A terület kiszáradását követően még sokáig életképesek maradnak. A Gyomaendrőd térségében közönséges fajok, különösen a lándzsás hídőr, a Hármas-Körös hullámterében is széles körben elterjedt. Csárdaszállás előtt, az út két oldalán - az egyébként intenzíven müveit szántókon - kialakult igen nagy méretű belvízi elöntés legnagyobb részén szinte kizárólag lándzsás hídőr és kakaslábfü, illetve több gyékényfaj található. Egyéb iszaplakó faj csak nagyon kis területen koncentrálódott. Ez azt is mutatja, hogy a hídőrfélék az antropogén hatásoknak (rendszeres gyomirtó- és mütrágyahasználat) leginkább ellenálló iszap- és mocsári növényünk.