Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 12. (Békéscsaba, 2011)

Deli Tamás: Gyomai gyomok között - Gyomaendrőd környékének iszapgyomnövényei

A belvízfolt központjától kifelé haladva jól láthatók az eltérő színű növényzeti zónák

találjuk az iszapfü (Linderniaprocumbens), iszaprojt (Limosella aquatica), henye káka (Schoenoplectus supinus), apró és mocsári csetkáka (Eleocha- ris acicularis, E. palustris), tócsahúr (Peplis portula), torzsika boglárka {Ranunculus sceleratus) és az apró fiizény (Lythrum tribracteatum) példányait. Különösen az utóbbi védett faj gyakorisága lepett meg. Az apró fiizény esetében többször is megfigyeltem, hogy részben amolyan szegélynövényzetet alkot a varangyszittyós és a nedvesebb, látonyás, iszaprojtos, iszapfiives állományok között; részben magányosan álló egyedei különösen furcsa látványt nyújtanak elterülő ágaikkal a csupasz iszapfelszínen (hasonló növekedésű félcserjéket sivatagokban figyelhetünk meg).

A tartósabban vízzel borított részeken nyár elején a vidrakeserüfiivek (Polygonatum am- phibium) állományai már messziről feltűntek.

Ezeken a helyeken nyár vége felé rendszerint A?. M ’

nagyobb gyékényesállományok {Typha latifolia, T. angustifolia, T. laxmanni ) alakultak ki. A Csárdaszállás és Gyomaendrőd közötti egykori medervonulat legmélyebben fekvő lefolyástalan részein ma is víz áll (átlagos csapadékú években ez is része a szántónak). Itt tavasz elején nyílt vízfelület volt, mára azonban jelentős gyékényállományok alakultak ki. A sekély vízben a magyar látonya vízi alakja összefüggő szőnyeget alkot a gyékények tövei között. A nyíltabb részeken pedig az iszapfü több ezres állományaiban gyönyörködhettünk. Ezen a helyen az iszapfíí több generációja nő egymás mellett, még augusztusban is megfigyelhetünk fiatal magoncokat. Az egész medervonulat mentén a fent tárgyalt varangyszittyós zóna csak nagyon keskeny állományt alkot.

előszeretettel kötődő a fekete gólyák (Ciconia nigra)