Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 11. (Békéscsaba, 2010)

Kókai Károly - Kotymán László - Mészáros Csaba: A Csanádi puszták emlősfaunája

Miller-vízicickány - Neomys anomalus Csak Kalivoda köpetvizsgálataiból került elő. 2000-ben Csanádalbertin 1,1% relatív gyakoriság mellett (KALIVODA B. 2009a); 2007 júniusában és októberében Tótkomlóson 0,8 és 0,6%-ban mutatta ki (KALIVODA B. 2009b). Az összes cickányfaj relatív gyakoriságát vizsgálva mind Kalivoda, mind a saját megfigyeléseink alapján a legritkábbnak bizonyult. A szakirodalom szerint (BIHARI Z. - CSORBA G. - HELTAI M. 2007) jobban elviseli az időszakos vízborítottságú helyeket, nem ragaszkodik annyira az állandó vizek partjához. Bár a Csanádi pusztákon főleg az időszakos vizes élőhelyek dominálnak, mégsem sikerült a közeli rokon faj fölé kerülnie. Közönséges vízicickány - Neomys fodiens A bagolyköpet-vizsgálatok alapján az alacsony arányban megkerült cickányfaj 2001-2002-ben a gyöngybagoly zsákmányállatai között 1%-ban, 2009-2010-ben 0,5%-ban fordult elő. Talán az egész évben állandó vízpartok kis aránya magyarázza ezt. A köpetgyűjtés helyének és környékének ismerete alapján mindkét időszakban valószínűleg a Zsombékéri-csatorna partján eshettek zsákmányul a vízicickányok. Nagyságrendileg Kalivoda is hasonló arányban találta: 2000-ben (Csanádalberti) 1,5%-os relatív gyakorisággal (KALIVODA B. 2009a); 2007-ben (Tótkomlós) 2,4%-os arányban mutatta ki (KALIVODA B. 2009b). Közönséges vakond - Talpa europaea A Csanádi puszták jelentős része a sokszor magas talajvízszint és a szikesedés miatt nem tartozik a vakond kedvenc élőhelyei közé. Inkább a magasabban fekvő részek: a löszpusztagyepek, az erdőszélek mentén találhatjuk meg. Közönséges késeidenevér - Eptesicus serotinus Pabar Zoltán (2000) találta meg 1999 júliusában egy 70-80 példányból álló kolóniáját Csanádpalota katolikus templomának padlásán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom