Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 11. (Békéscsaba, 2010)
Kókai Károly - Kotymán László - Mészáros Csaba: A Csanádi puszták emlősfaunája
A Csanádi puszták emlosfaunaja Kokai Karoly - Kotyman Laszl Mészáros Csaba Bevezetes Kókai Károly és Mészáros Csaba a Magyar Madártani és ■Természetvédelmi Egyesület (Budapest), Kotymán László pedig a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Szarvas) munkatársa. A Csanádi puszták Békés és Csongrád megye határán elterülő, három nagy és néhány kisebb pusztafoltból álló, kiemelkedő természeti értékekkel bíró terület. E három „részegység": a Montág-puszta, a Királyhegyesi-puszta és a Kopáncsi-puszta. A térség nagyobb sztyeppfoltjait 1989-ben Pitvarosi-puszták Tájvédelmi Körzet néven nyilvánították védetté, majd 1997-ben a Körös- Maros Nemzeti Park létrejöttével mint Csanádi puszták elnevezésű tájegység vonult be a szakmai köztudatba. A terület legértékesebb foltjain fokozottan védett részeket jelöltek ki, majd Natura-2000 lett a védett terület és környéke. A Montág-puszta pedig hazánk legfrissebb Ramsari-területe. Ezen címek elnyerésében jelentős szerepet játszottak a Nemzeti Park élőhely- és élővilágvédelmi tevékenységei (élőhelyrekonstrukciók, legeltetés erősítése stb.). A terület jelentőségének megfelelően több közlemény jelent meg a Csanádi puszták növénytársulásairól. A zoológiái kutatások közül elsősorban az ízeltlábú és a puhatestű faunát érintő vizsgálatok emelhetők ki. Madártani szempontból pedig a térség egyik legjobban kutatott és publikált védett területe ez. Ezzel ellentétben - a területhez és a vizsgált csoporthoz méltatlanul - meglehetősen kevés emlősökhöz kapcsolódó adat látott napvilágot e pusztákról.
