Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 10. (Békéscsaba, 2009)
Sallai Zoltán: A Körösök védett és ritka halai
szegélyezik, több helyen vadszőlő futja be a fákat. Az árterületen fellelhetők még feltöretlen legelők és kubikgödrök, melyeknek sajátosan gazdag a kétéltű- és hüllőállományuk (Réthy 1986). A Körösvölgyi Természetvédelmi Területet 1997-ben országos jelentőségű védett területté - nemzeti parki törzsterületté - minősítették át. A körösi halfa u na jellemzése A halfauna minőségi összetételét az előforduló fajok száma, a mennyiségi összetételt pedig a fajok gyakorisága adja. A halfaunisztikai kutatások célja a halak tömeges és rendszeres gyűjtése mellett a kifogott példányok fajonkénti meghatározása. A halak kifogását azonban - fontos gazdasági jelentőségük miatt - törvények szabályozzák, amelyekhez a vizsgálat során alkalmazkodnunk kellett. A hipopotamális élettájhoz tartozó vízterek közül a Sebes- és Fekete- Köröst úgy ítéltük meg, hogy bár medrük erősen módosított, továbbá a Sebes-Körösön meglévő duzzasztó jelentős negatív hatást fejt ki a reofil fajok vonulásának tekintetében, a két folyó jó ökológiai potenciállal bír. A Sebes- és Fekete-Körös az epipotamális élettáj felsőbb szakaszaira jellemző fajkészlettel rendelkezik, míg a Fehér- és a Flármas-Körös ugyanezen szinttáj alsó szakaszaira jellemző képet mutatja. A Fehér-Körös hazai szakaszán végig ásott mederben folyik, litorális zónája szinte teljesen homogén. Ebből adódóan a halfauna is meglehetősen szegényes. Gyenge ökológiai potenciállal rendelkezik, melyen jelentősen segítene a békési duzzasztó üzemen kívül helyezése. A folyóban élő reofil fajoknak további akadályt jelent a Gyulavárinál lévő duzzasztó. A Flármas-Körös, a rajta elvégzett több tucat kanyarátvágással szintén az erősen módosított vízterek közé sorolható. A békésszentandrási duzzasztó hatása még a gyomai szakaszon is érezhető, a litorális zónában több ponton megtaláltuk a kimondottan állóvizekre, mocsarakra jellemző gyökerező hínárnövényzet olyan képviselőjét is, mint a tündérfátyol (Nymphoides peltata). A faj jelenlétének örülnünk kellene egy mocsári biotópban, de véleményünk szerint semmi keresnivalója nincs ilyen távolságra a torkolattól a főmeder litorális zónájában, melyet normál vízjárási körülmények között inkább a metapotamilis élettájnak kellene jellemeznie. A Flármas-Körös mérsékelt ökológiai potenciállal rendelkezik. A Körösök természetvédelmi szempontból értékesebb halfajai A Körösök hazai szakaszának recens halfaunáját szakirodalmi adatok alapján az 1. táblázatban szemléltettük, amely alapján a hazai vízrendszerből eddig 55 faj alkalmi vagy rendszeres előfordulása valószínűsíthető. A táblázatban jelöltük az Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitat Directive) IT, IV. és V. függelékébe tartozó fajokat; továbbá a hazai védettségnek megfelelően a védett fajokat „v”- vel, a fokozottan védett fajokat „fv”-vel rövidítettük. 5
