Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 10. (Békéscsaba, 2009)

Bonyhádi Péter: A békéscsabai Széchenyi liget története és természeti értékei

A városi mulató-erdőcske

A Széchenyi liget elődje az Epreskert volt, melyet II. József császár idején telepített a vármegye a selyemhernyó-tenyésztés előmozdítására a későbbi sétakert helyén. Ezt a területet békéscsabai felekezetek temetői vették körül (Rapaics 1938). 1830-ban szinte megsejtve a nagy kolerajárvány okozta halandóságot, a temetők területét kibővítették az Epreskerttel. Hat nagy koleradomb emelkedett itt a következő évben, 2019 halottal. Az utolsó temetésre 1847-ben került sor (Korniss 1930).

Békéscsaba első közparkja - vagy ahogyan akkoriban nevezték, a városi mu- lató-erdőcske - 1850-ben létesült az Ótemetőből kihasított területen. Berger Izsák regálébérlő felajánlotta a városnak, hogy a „kocsmáztatási” és vásári jog átengedéséért cserébe felépít egy sörházat, pincét, istállót, darálómalmot, hat szobából álló gőzfürdőt, valamint sétakertet létesít az Ótemető területén. A Széchenyi liget elnevezést 1860-ban kapta a „nagy magyar” emlékére, a képviselő-testület határozata alapján (Rapaics 1938). A liget első parkosítása Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján kezdődött el 1875-ben.

Felbner Imre műkertészt bízták meg a munkálatok vezetésével, aki addig a Blankenhaim család bucsai kastélyának volt a kertésze. Számára épült egy kerti lak és a kis üvegház a Népkertben. 1876-ban kezdődött az újratelepítés a Körös-part menti nyárfasor és az akácos kivágása után. Nagy mennyiségű facsemete érkezett a közeli Gyuláról és Gyulaváriból. Az 1888-as árvíz azonban elsodorta a régi épületeket, a közönség leszokott a liget látogatásáról (Tardy 1996).

1898-ban új főkertész, Lischka Lipót került a ligetbe, aki negyven éven át dolgozott e helyen. Nevéhez fűződik Békéscsaba kertrendezésének megalapítása, a közterek fásítása, virágosítása. Ő ültette el a ligetben ma látható idős fákat is. Az 1920-as évekre kialakult bokros, fás kert meghitt hangulatú, kedvelt pihenőhellyé változott. Öntözőhálózatot építettek ki, melynek vizét az Élővíz- csatornából szivattyúzták. A Sörkert bal oldalán álló kerti pavilonból térzene szólt, az előtte lévő grupp körül (a kor divatja szerint szőnyegágy-kiültetés pálmákkal) korzózhattak a pihenni vágyó csabai polgárok. A ligetben tartották minden évben a Madarak és Fák Napját. Az öreg fákra Lischka Lipót madárodúkat szereltetett fel. Halála után a város új főkertésze Gyebnár Mátyás lett.

1920-ban a Széchenyi ligetben három teniszpálya, 1935-ben pedig játszótér épült. Az 1950-1980-as évek között a liget a városi majálisok helyszínévé vált. Ebben az időszakban sok értékes fa kivágásával jött létre a szabadtéri színpad a régi játszótér helyén. Kialakítottak továbbá egy állatkertet, amely 1954 és 1957 között működött. A liget értékei közé tartoznak az itt elhelyezett műalkotások: Varga Géza 1981-ben felavatott Mohácsy Mátyás mellszobra és Mladonyiczky Béla Lányka portré (1983) című alkotása.

32