Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 1. (Békéscsaba, 1994)

Csizmazia György: Emlékezés Beretzk Péter természettudósra (1894–1994)

de tegyék azt a közművelődés számára közkinccsé is. 1952. december elején megnyílt a Móra Ferenc Múzeum első, és mindmáig legsikeresebb és leglátogatottabb állandó természettudományos kiállítása, a „Fehér-tó élete" címmel. Ma már csak emlék ez is... BERETZK Péter neve összefonódott az általa kutatott és védett területtel. BERETZK Péter és a Fehér-tó egy fogalommá váltak Szeged polgárai és az ország természetet szerető emberei számára. Az ismertséget és az elismertséget a többszáznyi apróbbnagyobb, napilapokban (elsősorban a Délmagyarországban) megjelent cikk mellett a „Vadvízország" című nagysikerű HOMOKI Nagy István - film is növelte... annak ellenére, hogy HOMOKI Nagy BERETZK Pétert szándékosan kihagyta a film munkálataiból. Ez nagyon fájt BERETZK Péternek, ezt nem is titkolta, kis „munyamparák", mi is tudtunk erről. Ezért BERETZK Péter és HOMOKI Nagy István között megromlott a kapcsolat, s a forgatás elkerített „műhelyébe" sem lépett-léphetett be BERETZK Péter. A Vadvízország persze már átalakulóban volt abban az időben is Szelídvízországgá! Az 1928-tól épített algyői főcsatorna megzabolázta hazánk második legnagyobb kiterjedésű szikes tavát, amelynek kiterjedése közepes vízállásnál 3000 hold volt. A város 1932ig az algyői főcsatornától délre 900 hold területen elkészítette az I-IX. számú tavakat. Ezért is siettették BERETZK Péter és GYŐRFFY István (botanikus professzor az egyetemen) javaslatukkal a tó rész65