Kisházi Gusztáv - Kiss A. János - Nagy Szilvia: „Istennek dicsőség-egymásnak segítség!” - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 8. (Békéscsaba, 2016)
Kisházi Gusztáv: Tűzoltás és tűzoltóság Békéscsabán, 1865-1948 - A tűzoltás szervezete
Az 1938-ban alkotott, majd 1942-ig több ízben módosított városi tűzoltóságról szóló szabályrendelet az eddigi szabályozásokhoz képest először határozza meg pontosan a hivatásos tűzoltóság feladatát: „a kitört tűz terjedésének megakadályozása, a tűzoltás és az ezzel kapcsolatos munkák végzése, továbbá elemi csapás, közveszély, baleset esetén a műszaki mentés teljesítése, végül a gondjaira bízott ingók és ingatlanok kezelése, gondozása. A hivatásos tűzoltóság látja el balesetnél a mentőszolgálatot és az első segélynyújtást is, mindaddig, amíg a városban erről másként gondoskodás nem történik.” Az 1936. évi X. te. idevágó szakasza értelmében az önkéntes tűzoltótestületet mindenhol meg kell alakítani, még ott is, ahol hivatásos tűzoltóságok vannak. Ennek megfelelően 1940. február 4-én a régóta tétlen Békéscsabai Önkéntes Tűzoltótestület 25 taggal újjáalakul. Elnöküknek vitéz Jánossy Gyula m. kir. kormányfőtanácsos, polgár- mestert választották. Alapszabályukat májusban hagyja jóvá a belügyminiszter. A törvényi szabályozás a jelentősebb üzemeket magántűzoltóság felállítására kötelezte. Ennek értelmében 1943-ban Csabán tűzoltóságot működtetett a Miskolc—Debreceni István Malmok Rt., a Kovács István Gőzmalom, a Csabai Gőztéglagyár Társaság, a „Rokka” Kötszövőgyár Rt., a Soroksári Textilipari Rt., a Such Wagner és Társa Téglagyár, a Elangya Szövetkezeti Értékesítő, a Bohn M. és Társa Téglagyár valamint a Hubertus Kötszövőgyár, összesen 163 fővel. A háború előrehaladtával a város tűzvédelmi szervezete is bővül. 1942-ben „a város hivatásos tűzoltóságának létszáma 1 parancsnok, 1 tiszt gyakornok, 1 törzstűzmester, 3 tűzmester, 21.oszt. gk. vezető, 3 II. oszt. gk. vezető, 3 csővezető és 14 tűzoltó, összesen 28 főből áll. Az önkéntes tűzoltóknak létszáma 53 működő tag, gyári-telepi tűzoltók létszáma összesen 75 fő. Légoltalmi szolgálatos tűzoltó 222 van. Ehhez a létszámhoz Alispán Úr 23.420/1942. számú rendelete alapján még 441 főnyi kötelezett tűzoltót állítunk be, amelyek 3 kárelhárító századot adnak. A város határához tartozó sűrűn lakott tanyarészeken mint Soprony és Gerendás tanya, levente tűzoltókkal oldottuk meg a tűzvédelmet. Itt 12-12 főnyi levente tűzoltó 1-1 mozdonyfecskendővel működik. ” A harci cselekmények Csabát is elérték. 1944. szeptember 21-én angolszász repülők bombázták a vasútállomást és környékét. Másnap, a kihirdetett kiürítési rendelet folytán a tűzoltóság — egy tűzoltó kivételével — gépesített járműveivel és lófogataival együtt Szarvasra távozott. „Minek emiat a tartós légó.szolgálatosok is majdnem mind széjel szaladtak, a város tűzoltóság és szervezett légoltalom nélkül maradt akkor amikor a romok alatt nemcsak halottak, hanem élők is voltak, hiszen a legutolsó élve eltemetettet csak 23-án du. 4 órára sikerült kimenteni a MÁV bérház romjai alól.” A tűzoltóság 24-én visszatért Csabára. A következő napon Lehóczky tűzoltóparancsnok és Antal Dániel gyakornok a közeledő szovjet csapatok elől elmenekült. A tűzoltóság vezetése a rangidős Palotai Mihály törzstűzmesterre maradt. Október 6-án — „az Oroszok bevonulása előtt 730.kor”— polgármesteri parancsra egy-egy gépjárművel további két tűzoltó menekült el. Másnap gyalog visszatértek. Október hó 8-án a be24
