Kisházi Gusztáv - Kiss A. János - Nagy Szilvia: „Istennek dicsőség-egymásnak segítség!” - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 8. (Békéscsaba, 2016)
Kisházi Gusztáv: Tűzoltás és tűzoltóság Békéscsabán, 1865-1948 - A tűzoltás szervezete
tűzoltást a szolgálatra kötelezővé átalakítandó tűzoltó-egyesületre kívánta bízni, mellőzve a lakosság igénybevételét. Az egyesület április 18-án, a városháza nagytermében tartott rendkívüli közgyűlésén fogalmazta meg a tűzoltás kötelező átvállalásának feltételeit: „1. A község első évben 4000f- azontúl 3000forintot fizessen évenként az egyletnek. 2. Az egyletet teljes felszereléssel és tűzoltó eszközzel lássa el. 3. Az egyesület rendelkezése alá bocsájtana a község egy állandó laktanyát, gyakorló helyiséget, és szükséges lovakat. ” A képviselő-testület június 3-án tárgyalta a tűzrendészed szabályrendeletet. Hosszas tanácskozás után elvetették a tűzoltó-egyesület ajánlatát, mivel abban a község jelentős anyagi támogatása mellett sem vállalnak kötelezettséget arra, hogy tűz esetén elegendő számú tűzoltó jelenjen meg. A kgy. 147/1889. sz. alatt megalkotott „B.Csaba község tűzrendészeti szabályrendelete” jelentős változást vezetett be a tűzoltás intézményében. Nyolc állandó tűzőr félfogadásáról rendelkezik, akiket rendes évi fizetéssel javadalmaznak. Ezek közül az egy főőr és hat közőr a városháza tűzoltósági célra épített helyiségében teljesít szolgálatot — a közőrök 24 órás váltással -, egy közőr pedig Jaminában állandó szolgálatot lát el. Tűzesetnél mindegyik tűzőr tartozott megjelenni, feladatuk tűzoltásnál a szerek kezelése, egyébként pedig azok rendben tartása. Az állandó tűzőrség mellett további 50 erőteljes ember félfogadásáról döntöttek, akik a tűzeseteknél kötelesek megjelenni, amiért díjazásban részesülnek. így tehát a község tűzoltósága állandó és kötelezett tűzőrökből áll. A tűzrendészetet a község elöljárósága gyakorolja s annak kezelése Korosy László jegyzőt, mint elöljárósági tagot illeti meg. Ennek megfelelően a tűzőrség felett is Korosy László rendelkezett, aki jegyzői hivatalához kapcsolódóan egyben - az akkor változó szóhasználat szerint — a tűzőrség parancsnoka, vagy éppen tűzoltóparancsnok. A tűzoltóság szolgálati szabályait az elöljárói tanács állapította meg. Az önkéntes tűzoltó-egyesület június 16-án tartott közgyűlésén úgy döntött, miután a község ajánlatukat nem fogadta el, és a tűzoltói szolgálatot részben rendes évi fizetéssel, részben esetről esetre díjazandó tűzőrökkel kívánja teljesíteni, csupán szeptember 1-ig vállalkoznak önkéntes tűzoltásra, ezt követően végképp feloszlanak. A tűzrendészeti szabályrendeletet - vélhetően a készülőben lévő vármegyei szabály- rendelet kiadását várva - a vármegyei törvényhatósági bizottság jóvá nem hagyta, így Korosy László jegyző, a tűzőrség parancsnoka 17
