Héjjá Julianna Erika: Szabó Ferenc írásainak bibliográfiája 1955-től 2014-ig - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 7. (Gyula-Békéscsaba, 2016)

Szabó Ferenc írásainak bibliográfiája

Bibliográfia 93 575. Mikita István: Mit ér az ember, ha paraszt? Válasz Veres Péternek Odaátra. [Szöveggond., jegyz. -]. [Szerk. Elek Tibor]. Békéscsaba-Biharugra, [Békés Megyei Könyvtár], 2006.165 p. 576. Jároli József: Békés a reformkorban és 1848-49-ben. [Szerk. -]. Békés, S. n., 2006.128 p. 2007 577. Erdély és a Partium nyomdászati hagyományai = A határon átnyúló nyomta­tás útja. Békéscsaba, [MTESZ Békés Megyei Szervezete], 2007. 33-45. p. 2008 578. Két és fél évszázad az Alföld történetéből. Válogatott tanulmányok. [Szerk. Erdész Ádám], Szeged, [Békés Megyei Levéltár - Csongrád Megyei Levéltár], 2008. 438 p. (Dél-alföldi évszázadok ; 25.) Tartalma: 1. A vásárhelyi puszta és a közigazgatás. Kardoskút és Székkutas községgé fejlődése. 9-35. p. 2. Az alföldi nemesi vármegyék újraszervezése és a felvidéki hivatalkereső nemesség migrációja a 18. században. 37-41. p. 3. A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világháborútól a várossá alakulásig. 43-60. p. 4. A megyerendszer az Alföldön a középkortól napjainkig. 61-94. p. 5. Az Alföld a 18. századtól a 20. század derekáig. 95-128. p. 6. A települési autonómiák sorsa a Bach-korszakban. 129-136. p. 7. Békés megye gazdasági és társadalmi fejlődésének főbb vonásai a XVIII. század ele­jétől 1944-ig. 137-209. p. 8. A földreform mérlege a Viharsarokban. 211-220. p. 9. Az első világháború hatása a népi életszemléletre. 221-228. p. 10. Békéscsabai migrációs hullámok a 19. század második felében. 229-235. p. 11. Dél-alföldi megfigyelések a társadalmi normák és értékek változásairól. 237-241. p. 12. A „viharsarki” mezővárosok társadalma a XIX. század végén. 243-250. p. 13. Békés megye mezőgazdasága és parasztnépe a huszadik században. Néhány tanulság az ezredforduló alkalmából. 251-259. p. 14. A mezőgazdaság és a parasztsors változásai a Dél-Alföldön a jobbágyfelszabadítás után. 261-270. p. 15. Két alföldi szlovák mezőváros (Békéscsaba, Szarvas) történetének fő jellemzői a XIX.

Next

/
Oldalképek
Tartalom