Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)
Budapesten át haza
Budapesten át haza Országunk összlakossága szorgalmas munkájának eredménye a nemzeti kultúra, a nemzeti vagyon, mely képet ad a lakosság műveltségéről és jólétéről. Ezért a kormányzat a nemzet kultúrájának és vagyonának fokára mutató eredményeket - mint egy kirakatba - az ország fővárosába gyűjti, ott állítja ki, hogy ország-világ lássa, mit tud a nemzet a haladás terén elérni. Ezért olyan kedves minden magyarnak Budapest, mert a maga munkájának is része van székesfővárosunk felépítésében. Mi vidékiek is úgy érezzük, hogy a főváros nemcsak az abban lakóké, hanem az egész országé, a vidékieké is. Ilyen gondolatokkal utaztam szeretett fővárosunkba, remélve elhelyezkedésemet egy ügyvédi irodában, vagy más hivatalban. Mindig szerettem volna Budapesten élni. Boldog voltam, hogy ismét élvezhetem majd a főváros nyújtotta magasabb színvonalú életet. A József körúton egy bútorozott szobát vettem bérbe. Majd Laci nagybátyáméknál tettem látogatást. Itt ért az első csalódás. Arra a kérdésemre, hogy:- Hogy éltek most Laci bátyám? A pesti élet nyomorúságos voltáról szereztem tudomást.- Húshoz egyáltalán nem bírunk jutni, mert ha néha mérnek is húst, órákig kell sorba állni érte - mondta Laci bátyám.- Ezen az egy bajon tudok segíteni rajtatok - mondom -, hoztam egy jó nagy füstölt sonkát Szegedről. Ezzel a csekély ajándékkal nagy örömet szereztem a családnak. A sonka jókor jött. Gyöngyi húgom már eladó sorba került. Tanítónő lett, a városnál. Ez volt az egyetlen pálya, melyen lehetséges volt elhelyezkedni. Laci bátyám szerint az ügyvédi irodák hervadoznak. Nincs forgalom, nincs ügy. Ott elhelyezkedésem igen kétséges. A bíróságnál csökkentik a létszámot, oda nem vesznek fel. A kereskedelem is pang. Nincs munka a gyárakban sem. Sok gyárat leszereltek a románok, és a felszerelést Romániába szállították! Reményeimben teljesen csalódtam, leégtem. Próbálkozásaim a különböző helyeken sikertelenek voltak, így nem tehettem egyebet, esténként Gyöngyi unokahúgomat vittem moziba, színházba. Jószerencsém ragadott ki az áldatlan helyzetből. Az utcán találkoztam dr. Emperl Gyula barátommal, akivel együtt voltam Brassóban hadifogoly, és ő onnan Craiovába került. 185
