Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)
Ezredünk keresése, Homonna visszavétele
így meneteltünk hátul, mint tartalék december 2-ig. Hegyescsabán összeírták, hogy a katonáimnak milyen téli holmira volna szüksége. No, - mondták a bakák - nem lesz itt felváltás, meg hazamenés! Felsőcsebény községben szállásoltunk. Minthogy a honvédzászlóaljak megtörték az ellenség erejét, hadvezetőségünk kivonta majdnem az összes honvéd alakulatot innen és a limanovai hadszíntérre irányította őket, ahol azokra nagy szükség volt. Ez okból megfogytak itt erőink, s felsőcsebenyi éjjelezésünk csak fél 2-ig tartott. Ekkor alarmíroztak bennünket és Hegyescsabára visszarendeltek, ahol ezredünk raj vonalban foglalt állást. Én akkor 14. századnak voltam a parancsnoka, s századom ezredtartalék lett. A falu északkeleti kijáratánál házakban szállásoltam el katonáimat. Jót aludtunk reggel 8-ig. Délig tisztálkodtunk, katonáim tetvész- kedtek, nekem már nemigen volt. Délután, december 3-án előre mentünk a 431-es magaslatra. Én a fél századdal ott maradtam, s Pitthy ment a másik félszázaddal egy előttünk fekvő 419-es magaslatra. Én maradtam a tartalék. Megint szalmán, a fedezékben éjjeleztem. December 4-én az egész napot a fedezékben töltöttük. Éjjel is és egész nap volt ágyúzás. Az ellenséges tüzérség lőtte Felső- és Alsócsebényt és Hegyescsábat. Puskagolyó csak elvétve süvített. Szerencsénk, hogy az év legrövidebb napjait éljük, és hogy az oroszok éjjel nem harcolnak, Orosz hadifoglyok osztrák-magyar őrizetben 70
