Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)

Jegyzetek

viselőtestületének, a római katolikus egyháztanácsnak és iskolaszéknek, hosszú időn át volt elnöke a kereskedő- és iparostanonc- iskolák felügyelőbizottságának. A Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület igazgatósági tagja, a Békéscsabai Kereskedelmi Csarnok társelnöke volt.

Pándv István (Ókígyós, 1867 - Békéscsaba, 1937) ügyvéd. 1894-től 1898-ig Déván, majd Békéscsabán dolgozott ügyvédként. Mintegy másfél évtizedig ügyészségi megbízott, a római katolikus egyháztanács világi elnöke, a békéscsabai Függetlenségi Párt elnöke, a Kaszinó Egyesületnek hosszú időn át háznagya. Közreműködött Áchim L. András megválasztásában. Kezdeményezője volt a békéscsabai Kossuth-szobor felállításának, nagyban elősegítette az 1910-ben átadott római katolikus templom felépítését. Megyebizottsági és városi közigazgatási bizottsági tag volt.

Reisz József (Békéscsaba, 1883 - ?) ügyvéd. 1910 körül lett gyakorló ügyvéd Békéscsabán. Az I. világháború kitörésekor a temesvári hadtestparancsnokság katonai jogügyi képviselőnek nevezte ki, de öt hónap múlva önkéntesként bevonult, és 30 hónapot töltött harctéri szolgálatban. Az őszirózsás forradalom kitörése után királypárti érzelmei miatt ellentétbe került a békéscsabai Nemzeti Tanáccsal, a vörösök szolnoki fogságából visszatérte után, Békéscsabán a megszálló román katonai hatóságok internálták. Az 1910-es években tagja lett Békés megye törvényhatósági bizottságának, és Békéscsaba képviselő-testületének. 1920 után a Békésmegyei Kereskedelmi Bank Rt. ügyésze lett.

Zsilinszky Endre (Békéscsaba, 1852 - Békéscsaba, 1919) tanár, gazdálkodó. Az Áchim L. András parasztpolitikust halálosan megsebesítő Zsilinszky testvérek, Bajcsy-Zsilinszky Endre és Zsilinszky Gábor édesapja. Előbb a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanára, majd a békéscsabai Polgári Leányiskolába került. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után gazdálkodással foglalkozott, 1879 és 1881 között a Békésmegyei Lapok című hetilapot szerkesztette. 1883-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett.

1887-ben visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint 1887-1889 és 1891-1893 között szerkesztette a Békésmegyei Közlönyt. Részt vett a Medgyesen és környékén folyó parcellázásban, szíkjavító kísérleteket végzett. Egy időben a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató elnöke, Békéscsabán az evangélikus