Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)

Jegyzetek

megalakulását deklarálta, amit a Szlovák Nemzeti Tanács október 30-án hagyott helyben Túrócszentmártonban.

Károlyi Mihályt József főherceg nevezte ki miniszterelnökké, IV. Károly beleegyezését is bírva.

Belgrádban a fegyverszünetet november 13-án írták alá, mely a Szamos felső folyásától keletre, a Maros vonalától délre, és a Szeged- Baja-Pécs-Varasd vonaltól délre eső területek kiürítését írta elő. Előírta az antant haderő szabad mozgását az ország területén. Előzőleg a november 3-i fegyverszünetet Padovában kötötték meg az antant olaszországi főparancsnokságának és a császári és királyi hadsereg-főparancsnokságnak a képviselői. A fegyverszünet elrendelte az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének a visszavonását az 1914-es határok mögé, a háború folyamán az antant által az olaszoknak ígért területekről, ki kellett üríteni Horvátországot. A fegyverszünet a háború végét jelentette a Monarchia számára.

IV. Károly november 13-án lemondott a magyar államügyekben való részvételről, s „eleve elismerte” Magyarország döntését későbbi államformájáról.

1918. november 16-án a Nemzeti Tanács proklamálta egy budapesti gyűlésen a köztársaságot, s néphatározatban hirdette ki, hogy „Magyarország...független és önálló népköztársaság.”

24. Andrási Gyula, vasmunkás, egy időben a Munkástanács elnöke.

1919. februárjában a szociáldemokrata befolyás alatt álló Nemzeti Tanács megveszi a Békésmegyei Függetlenség című lapot, s Békésmegyei Népszava címen jelentetik meg, szerkesztője Andrási Gyula.

25. Domokos József {1890- 1978) jogász. 1913-tól vett részt a munkás- mozgalomban. 1918-ban a békéscsabai Nemzeti Tanács, a tanács- köztársaság idején a munkástanács tagja. A Tanácsköztársaság után Bécsbe emigrált, és 1925-ben tért haza. 1945-től igazságügyi államtitkár, a legfőbb államügyész, 1949-től a Legfelsőbb Ügyészség vezetője, 1954 és 1958 között a Legfelsőbb bíróság elnöke.

26. Koren Pál (Aszód, 1845.-Békéscsaba, 1921.) evangélikus lelkész. 1867-ben lett segédlelkész Békéscsabán. 1869-től Pitvaroson, 1892-től Békéscsabán lelkész. 1896-1900 között az arad-békési egyházmegye esperese, mely címről azonban lemondott.

Dk Szeberényi Lajos Zsigmond (Békéscsaba, 1859. - Békéscsaba, 1941.) evangélikus lelkész, egyházi író. 1882-ben lett apja, Szeberényi

220