Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)
Szolikámszk felé
Gyorsírást is tanítottam. írtam egy „Levelező gyorsírás” tankönyvet a kezelők részére. Én magánszorgalomból itthon a Gabelsberger- Markovits rendszert tanultam meg, mely ma már elavult, mert idegenből lett átvéve és nem felelt meg a magyar nyelv sajátosságainak. Ma is használom e gyorsírást, azonban ma ez az írás egyben titkosírás is, mert csak az öregek tudhatják. így telt el az 1916 évünk március 19-ig, amikor is megrendeztük az első kabarét. Ezt inkább a fiatalság, a kadétok rendezték és én, aki velük igen jó barátságban állottam. Az év utolsó napját, a Szilveszter estét is kabaréval ünnepeltük meg. A március 19-it itt ismertetem. Ezen én is konferanszié voltam. A legjobb számokat egy színinövendék bajtársunk szolgáltatta, akinek a nevét elfelejtettem, mert a következő évben elkerült táborunkból. Minthogy a fogságba esésünk történetét egymásnak elmondtuk, mindenkiről tudtuk, hogy hogyan lett hadifogoly. Engem ezen a kabarén a következőképpen figurázott ki a hadapród: „Fronton volt a meeting, furcsa Cél az orosz rajvonala! Nyert lút Galli lovagolta, Még a célt is túlfutotta! Dínom, dánom, sum, sum, sum!” A cuplékat a hadapród gitár kísérete mellett - melyet maga pengetett - énekelte el a „Dínom, dánom sum, sum, sum...” dallamára. Dr. Bencsics István zászlós bajtársunk kissé gyorsan beszélt. Ezt így figurázták ki a kabarén: „ Bencsicsünk így elmélkedik: Hogy fogságunk lassan telik! Jobb is volna, azt mondom én, Ha úgy telne, ahogy beszél!” A kis étkezési csoportok menázsmayerjei kezdtek tollasodni a tagoktól beszedett kosztpénzből spórolva maguknak valamit. Ezt is megénekelte a hadapród: „Konyhavezérek, a menázsmayerek Leszedik rólunk a tejfelt, sőt a krémet Lukácsfi sapkáját prémből készítteti, Milován nadrágját már szarvasbőr díszíti. ” 118