Deli Tamás - Danyik Tibor - Boldog Gusztáv: A Körös-völgyi vadvizek élővilága - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 5. (Békéscsaba, 2015)
A vízi és vízparti élőlények megfigyeléseinek alapjai
R «V ■ ijK 1 4 f "JP f Igr a 2>fr M f *1 vagy a nádasban élő kisebb állatokat leginkább a kopogtatásnak nevezett eljárással foghatjuk meg. A kopogtatás két kelléke az ernyő, melyre alkalmas például egy világos (fehér) színű esernyő és egy bot. Az ernyőt tartsuk a kiválasztott ág alá, majd a bottal „kopogtassuk" meg, hogy az állatok lehulljanak. Résen kell lennünk, mert a legtöbb rovar nem várja meg, hogy aprólékosan végignézzünk minden egyes egyedet, hanem sebesen szárnyra kél, elfut vagy elugrik. Nemcsak élő állatok képezhetik a vizsgálatunk tárgyát. Az állatok halálukat követően vagy a fejlődésük során számos képletet hagynak maguk után, melyből feltételezhetjük a jelenlétüket. A szitakötők fejlődése során eljön az a pillanat, amikor a vízben élő lárvákból a levegő urai lesznek. Fejlődésüknek ebben a fázisában a lárvák kimásznak a part különböző tereptárgyaira, (pl. kövekre, nádszálra, fatörzsre, stb.) majd a lárva bőrének felhasadásával elöbújik a kifejlett szitakötő. A levedlett lárvabőrrel még hosszú ideig találkozhatunk. Némileg hasonló a víz felszínén úszó szúnyogok hátrahagyott bőre is. A szúnyogok esetében azonban van bábállapot is, így itt az úszó képletek valójában bábbőrök, szemben a szitakötők lárvabőrével. A legismertebb maradványok a vízpartok mentén felgyülemlő kagylóhéjak és csigaházak. Ezek a héjak meszesek, és szerencsés körülmények között akár évmilliókig is fennmaradhatnak. Az üres héjak, különösen eleinte, levegővel teltek, könnyebbek a víznél, így a viz felszínére kerülnek, majd a víz előbb-utóbb partra veti őket egyéb növényi és állati törmelékkel együtt. Különösen áradások levonulását követően szembetűnőek a partra vetett uszadék halmai, illetve csíkjai. Az uszadék sok érdekességet rejthet, pl. a folyók eredési helyéről, többnyire hegyvidékről származó csigák üres héjait, növények magvait, terméseit. A természet megismerésének és egyben megörökítésének ma már egyre népszerűbb módja a fényképezés. A technikai fejlődés korábban soha nem látott lehetőséget kínál ehhez, akár a digitális fotótechnikai eszközök, akár mobil- telefonok, digitális kamerák alkalmazásával. Egyre kisebb anyagi befektetéssel is csodálatos makrofotókat készíthetnek az ügyes amatőrök. Természetesen ehhez is sok tapasztalatra, ötletességre, és főleg az élőlények szokásainak ismeretére van szükség. Bízunk benne, hogy a Munkácsy Mihály Múzeum legújabb kiadványával felkeltjük az érdeklődést, és jó alapot nyújtunk a vizek élőlényeinek megismeréséhez.
