Deli Tamás - Danyik Tibor - Boldog Gusztáv: A Körös-völgyi vadvizek élővilága - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 5. (Békéscsaba, 2015)

Nádas és vízparti növényzet

széles körben elterjedt, 3-4 m magasra is megnövő, évelő lágy

szárú növény. Szél porozza a virágait, és repitőszőrös magvai is a széllel terjednek szerte a világban. Erős gyöktörzse (tarackja) van, amellyel hatékonyan képes akár az eróziónak kitett meredek partok stabilitását is biztosítani. Friss hajtásai közel egy évig élnek, majd elpusztulnak. Minden év elején újra kihajt, de az előző év elhalt szárai és levelei rendkívül tartósak, és sokáig állva maradnak. Szárölelő leveleinek hüvelye alatt télen sok ízeltlábúfaj talál menedéket. Nem véletlen, hogy télen sokszor láthatjuk eleséget kereső cinegék vagy nádi sármányok csapatait a nádasainkban. Több rovarfaj tápnövénye a nád, a madarak pedig fészekanyagként használják a nádat vagy fészkelőhelynek választják a nádasokat. Mi magunk is sokféleképpen hasznosítjuk a nádat, különösen az építkezések során, de a learatott nádasok tetemes részét a papír- és cellulózipar dolgozza fel.

A gyékény szövetei sokkal lágyabbak, szivacsos szerkezetűek. Elszáradt állapotban nem olyan szilárd, mint a nád, ám a levelei rendkívül tartósak és sokáig viszonylag rugalmasak maradnak. Az emberiség korán felismerte a gyékényben rejlő megannyi lehetőséget, és már több ezer éve használjuk fonott alkalmatosságok készítésére.