Deli Tamás - Danyik Tibor - Boldog Gusztáv: A Körös-völgyi vadvizek élővilága - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 5. (Békéscsaba, 2015)

A Körös-völgy mai arculatának kialakulása

Egykoron a Körösök ártere képezte a határt a délről idáig nyúló, termékeny földjéről híres Békés-Csanádi löszhát és a folyók vonalától északra elterülő Sárrét egykori mocsárvilága között. A kanyargó folyó medrét a XIX. században kiegyenesítették, majd gátak közé szorították, a Sárrét vizeit lecsapolták, a löszterületeket pedig szinte teljes egészében felszántották. így ma már a Sárrét mocsarainak helyét szikes puszták és a jobb termőrétegű helyeken szántók foglalják el. A Békés-Csanádi puszta ma szinte teljes egészében a növénytermesztést szolgálja. Hajdani gazdag élővilágának utolsó hírmondói a ma is egyre fogyatkozó és fokozatosan degradálódó út menti mezsgyéken tenyésznek.

Az Erdélyi-Szigethegység nyugati oldalának patakvizeit összegyűjtő Körösök és a Berettyó sajátos élővitágú kistájat hoztak létre a Kárpát-medence közepén. Az utolsó jégkorszaki lehűlés után az egymást váltó különféle népcsoportokat előbb a gazdag élővilág, majd később a jó termőföldek szomszédsága csábította erre a térségre. Az elmúlt századokban egyre növekvő népesség és az egyre nagyobb haszon iránti igény miatt mind több területet igyekeztek művelés alá vonni.-V