Kocsor János: „Előüzent Ferenc Jóska“ - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 4. (Békéscsaba, 2014)
...de miért éppen Gyóni Géza?
Magyar bárd sorsa „Ki vért gázolt, nem tud vig lenni. Cézárt uj bárdok koszorúzzák! Engem vár már a szomorúság, És nem kisér el senki, senki...” (Szibéria, 1915.) Rab vackokon „Rab vackokon fetrengve már Bennünk a holtak lelke hál, Mert holt bizony, aki igy él - S nekünk az élet mit igér?” (Krasznojarszk, 1916.) Mihály öccse továbbra is önfeláldozóan gondozta, végezte a takarítást és egyéb teendőket, pedig szívtágulásban szenvedett. Gyóni Gézát Molnár Elek ezredes zászlóssá nevezte ki, hogy nagybeteg testvére mellett maradhasson a tiszti barakkban. Mihály főhadnagy 1917. június 8-án elhunyt, halála után Gyóni Géza összetört. Mihályt hazaviszem „Hazaviszlek, hogyne vinnélek, Hiszen melléd akartam bújni, De te legdrágább nem engedted. Hazaviszlek apánk ölébe, Szent térdén fogsz majd lovagolni, - Mint régen édes kicsi gyerek - S én bús öreg majd a sarokban írom enyésző könyvemet.” Elméje elborult, enni sem igen volt hajlandó. Hallucinációk kínozták, már csak egy-két társával érintkezett. 1917. június 25-én, éppen 33. születésnapján halt meg. 51
