Kocsor János: „Előüzent Ferenc Jóska“ - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 4. (Békéscsaba, 2014)

A háború következményei

tette a dobozt s ijedten lépett vissza.

Nagy félelemmel mondta meg a nevét G. Tibor. A. Fülöp csak átdobta az apróságait s tovább állt. Az első adományokat csakhamar követte a különféle értékes érc-ajándék, amelyeket Kiss Ernő, Teleky, Garay, Zsíros, Baross,

Áchim L. András, Földvári, Békési és Szarvasi-úton gyűjtöttek. A másik kocsi Andrássy-út, orosházi- és Zsilinsz- ky-utcában szedte az adományokat.

A Teleki utcában egy özvegy asszony csak a vezető személyes jóváhagyása után nyújtotta át ajándékát. Sok háznál már előre összegyűjtve, a kapuba várták a katonákat. Ahol nem volt ajándékozni való, több helyen pénzt kínáltak. A félnapi gyűjtés két jól megrakott kocsit eredményezett.”

1915-ben megalakult a Magyar Szentkorona Országainak Fémközpontja Rt., a háztartási fémek begyűjtésének ellenőrzésére és irányítására. Kijelölték a fémbeváltó helyeket, ahol készpénzben fizettek a beadott tárgyakért. Békéscsabán a Viski testvérek vaskereskedő céget bízták meg ezzel. 1916-ban arról olvashatunk, hogy három fémbeváltó központ is van: a Városházán, a Laczó-féle iskolában, az Erzsébethelyi községházán. A márciusban megjelenő Békésmegyei Függetlenség a Fémet a Hadseregnek! akció begyűjtő helyéül a Munkásotthont jelölte meg. (Békésmegyei Függetlenség, 1915. november 7.; 1916. március 12.; 1916. március 15.; 1915. november 7.) A katonai rekvirálás 1916-tól indult, az összeírt tárgyakat - legyenek azok akár kilincsek, mozsarak, vagy pálinkafőző üstök - szabott összegű térítés ellenében vitték.

A békéscsabai katolikus egyház 1915-ben önként felajánlotta egyik harangját a nagyváradi népfölkelő parancsnokságnak. A harangot 1880-ban a Laurinyecz testvérek ajándékozták az egyháznak, ifj. Honig Frigyes öntötte és 400 kg súlyú volt. Felajánlották még a régi orgonából kivett cink sípokat és több más apró tárgyat, melyek súlya összesen 158 kg volt. A haVasmozsár, melyet réztárgyakért adtak cserébe.

23