Kocsor János: „Előüzent Ferenc Jóska“ - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 4. (Békéscsaba, 2014)
A háború következményei
rozta, hogy nem az országos gyűjtéshez csatlakozik, hanem feladatul egy falu teljes újjáépítését tűzi ki, amihez a szükséges összeget többek között gyűjtésből teremtik elő. Az újjáépített település új nevet is kapott volna: Békéscsabafalva. Korossy László főjegyző ajánlott is egy Zemplén megyei települést, Csabaházát. 1915 márciusára a társadalmi úton, jótékony célú előadásokon és házankénti gyűjtésből 21 748 korona 37 fillér jött össze, ami azonban egy teljes falu felépítésére nem volt elegendő. Ezért arra az elhatározásra jutott az elöljáróság, hogy az összegyűlt összeget a község kiegészíti 50 000 koronára, s megelégszik a segélyezett község főutcájának Békéscsabáról való elnevezésével, vagy egy emléktáblával. (Békésmegyei Függetlenség, 1915. augusztus 8.; 1916. március 8.; 1916. március 19.; Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára. IV:407.b/853 Békés vármegye alispánjának iratai. Háborús iratok gyűjteménye) A háború következménye volt még a... ...menekültek megjelenése... 1916 augusztusában Románia hadba lépett az antant oldalán, seregei betörtek Erdélybe. Szeptember elején érkezett meg az erdélyi menekültek első hulláma. Egy részük csak átutazóban volt városunkon Szeged felé. Az itt ideiglenesen megtelepedőknek lakhatásról, ellátásról kellett gondoskodni, amit a tudósítások szerint Békéscsaba lakossága jó szívvel teljesített. A menekültek napi 1 korona segélyt kaptak a belügyi kormánytól, ami azonban a megélhetéshez kevés volt. Emellett vagy tartalékkal kellett rendelkezni, vagy munka után kellett nézni. A hatóságok éppen ezért szorgalmazták a helybeliek körében, hogy akinek lehetősége van rá, munkát biztosítson számukra. A Vigadó nagytermében helyezték el a sepsiszentgyörgyi polgármesteri és városi hivatalokat, a járás többi községének hivatalai a Szent István téren, a volt árvaszék helyiségeiben kaptak szállást. Október közepén 1631 menekültet írtak össze, többségük Sepsiszentgyörgyről és a sepsi járásból jött, és 90 fő Háromszék vármegye többi településéről. A hadi helyzet kedvező fordulata folytán a hivatalok és a hivatalnokok már október-november folyamán visszamehettek Erdélybe. Az itt maradt menekültek már nem is a hadi helyzet változására, hanem a tél elmúltára vártak, hogy romos házaikba visszaköltözhessenek. 1917 márciusában már kevesen tartózkod21
