Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve (1914-2014) - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 3. (Békéscsaba, 2014)
A múzeum megújulása és bővülése
meg a Békés Megyei Múzeumok Közleményei, amelyben folyamatosan publikálták az új tudományos eredményeket. A régészeti szakemberek is ekkor kapcsolódtak be az országos topográfiai kutatásokba, a néprajzkutatók számára egyre fontosabbá vált a nemzetiségek tárgyi és szellemi néprajzának tanulmányozása, míg a történészek kutatási középpontjába a gazdaság-, művelődés- és helytörténet került. A meglévő megyei múzeumok fejlesztése mellett új muzeális intézmények is létrejöttek, többek között a Szlovák Tájház Békéscsabán, az Arany János Emlékház Geszten, a Román Tájház Kétegyházán és a Szarvasi Szárazmalom. Időközben a megyei szervezettől függetlenül jött létre néhány intézmény, ide sorolható a gyomai Kner Nyomdamúzeum, a tótkomlósi és a szarvasi tájház. A fejlesztéseknek köszönhetően a békéscsabai múzeum a megyei hálózat valamennyi területén központi szerepet tudott betölteni. Összehasonlítva más megyei szervezetekkel, egy 1977-es vizsgálat a középmezőnybe sorolta a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságát, viszont számos olyan feltétel adott volt, amely további fejlődést tett lehetővé. Ezek alapján a Kulturális Minisztérium országos feladatokat is rábízott a múzeumra, 1978- tól a Munkácsy Mihály Múzeumban rendezték az Alkalmazott Grafikai Biennálét. A kétévente megrendezésre kerülő tárlatot 1992-től Országos Tervezőgrafikai Biennálé néven tartják meg. A múzeum megújulása és bővülése Annak ellenére, hogy 1968-ban eltervezték raktárak és műhelyek számára szolgáló új épület építését, sokáig előrelépés nem történt ez ügyben. A múzeumban uralkodó helyzetről tanúskodik az alábbi bizottsági jelentés: „Békéscsabán a tárolóterek szőkék, a gyűjtemény tárolása nem kielégítő, a raktárak egy része munkahely is. A zsúfoltság miatt a gyűjtemények nem áttekinthetőek. (...) A restaurátorműhely helyzete országos viszonylatban a legrosszabb." 1970-re készültek el a felépítéshez szükséges tervek, viszont az építkezés csak 1975 végén indult el. A munkálatok nem haladtak a tervnek megfelelően, a határidőben többször változás történt. A múzeum új épülete 1978 júliusára készült el, amelyet ünnepélyes keretek között augusztus 12-én adtak át. Ennek köszönhetően 840 m2-rel bővült a rendelkezésre álló hely, ahol a gyűjtemények számára megfelelő raktárakat tudtak kialakítani, valamint ide helyezték a munkaszobákat és a restaurátor műhelyt is. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a gyűjteményekben jelentős gyarapodások kezdődtek a megye teljes területéről. Az évente több ásatási munka lehetővé tette a régészeti gyűjtemény gyarapodását. Fokozatosan kerültek be a megyében élő nemzetiségek, szlovákok, románok és szerbek tárgyai a néprajzi gyűjteménybe. \ 46
