Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve (1914-2014) - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 3. (Békéscsaba, 2014)
A munkácsy Mihály Múzeum létrejötte
Munkácsy Mihály Múzeum létrejötte Az 1949-ben hozott törvényerejű rendelet állami irányítás alá helyezte a magyarországi múzeumokat, valamint ebben döntöttek arról is, hogy a múzeum névadója az adott településhez köthető, kiemelkedő jelentőségű személy legyen. Békéscsaba választása Munkácsy Mihályra, a világhírű festőművészre esett, aki gyerekkorát töltötte itt. Ekkor született határozat arról is, hogy a múzeumok központi irányítására létrehozták a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját. 1951-ben ideiglenesen Lükö Gábor, a gyulai múzeum igazgatója irányította a csabai intézményt. A mielőbbi állandóság megteremtése érdekében, még ebben az évben Tábori Györgyöt nevezték ki a múzeum igazgatójának. Az újrainduló munka első lépéseként meghatározták az intézmény feladatát és funkcióját, amely több évtizeden át meghatározta a múzeum tevékenységét. Elsőként a revízió végrehajtására és a leltárkönyvek egységesítésére törekedtek, de új vizsgálati területeket is kijelöltek. A természettudományi kutatások középpontjába a Körösök vidéke került, ezzel megegyezően, a régészeknél is elsődleges szempontot képviselt az Alföld térsége. Egyik legfontosabb kutatási területének, az i.e. 6300/6000 - 5500/5400 közötti időszakban fennállt Körös-kultúra számított. A néprajzkutatók fő feladatai közé tartozott az alföldi szlovákság anyagának felkutatása és összegyűjtése, valamint a kismesterségekhez, gazdálkodáshoz kapcsolódó műtárgyak begyűjtése. Ekkor jött létre a Helytörténeti gyűjtemény, amelybe bekerültek Munkácsy Mihályhoz kapcsolódó relikviák, illetve új kutatási területként jelent meg a város helytörténeti anyagának gyűjtése. További változásokat jelentett a képzőművészek eddigi műtermének megszűnése és a könyvtár anyagának áthelyezése. Mindezek lehetővé tették, hogy a gyűjtemények tárolására és a kiállításokra fordítható hely nagysága megnőtt. 1952-ben el is kezdték a műtárgyak leltározását, és a hat évig tartó folyamat eredményeképpen, a múzeumi gyűjtemény nagysága meghaladta a tízezer darabot. Az új gyűjtési koncepció bevezetésével minden gyűjtemény állományában jelentős gyarapodás kezdődött el. Az ásatások számának emelkedésével a régészeti gyűjtemény nagysága hatszorosára emelkedett. A néprajzi gyűjtés lehetőségei is kitágultak, ugyanis a városi helyett, egyre inkább a megyei kutatás került előtérbe, ennek köszönhetően háromszorosára nőtt a néprajzi műtárgyak száma. Jelentős gyarapodás történt a Képzőművészeti gyűjteményben is, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának köszönhetően közel hetven alkotás, illetve a Művelődésügyi Minisztérium révén négy Munkácsy-festmény került Békéscsabára. A múzeum és gyűjteményeinek rendezése után kezdték el az állandó és időszaki kiállításokat megtervezni és megvalósítani. Még 1952-ben nyílt meg a néprajzi tárlat, amelyen 411
