Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve (1914-2014) - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 3. (Békéscsaba, 2014)
A közművelődés Háza
ezzel együtt a közgyűlés feloszlatta magát, majd az egyesület megszűnt. Ettől kezdve már Békéscsaba kötelezettségeihez tartozott a múzeum fenntartása, fejlesztése és a gyűjteményének gyarapítása. A település biztosította a szükséges forrást, de mellette továbbra is részesült az állam és az alapítványok támogatásaiból. Az intézmény irányítására bizottságot állítottak fel, amely a múzeumot irányította, az élén ezután is az igazgató állt, aki a hatóságok előtt képviselte az intézményt. Az alapszabály értelmében a múzeum nyitva tartására a vasárnap délutánt jelölték ki, de kivételes esetekben hétköznap délután is fogadtak látogatókat. A fejlődés nem tartott sokáig, hiszen az átadás után néhány hónappal kitört az első világháború. A katonai kórház berendezésére az evangélikus főgimnázium épületét jelölték ki, ezért az oktatást a Közművelődés Házába helyezték át. A háború ideje alatt itt kapott helyet a városi rendőrség, a Gabonaipari Országos Központ és számos hivatal irodái is. Ilyen körülmények között nem volt lehetőség az eddigi anyagok kiállítására, a múzeum főleg zárva volt. A háború utolsó évében, az Auróra Kör működésének köszönhetően újra felpezsdült a kulturális élet Békéscsabán, a következő években már hangversenyeket és irodalmi felolvasásokat is tartottak az épületben. f 30
