Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve (1914-2014) - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 3. (Békéscsaba, 2014)

Támogatások a 20. század elején - Az építkezés évei

Az anyagi támogatás megszerzése után az épület tervét már 1906-ban elkezdték készíteni, amely (Csabai) Wágner József építész nevéhez köthető. Időközben az elképzelés bővült azzal a javaslattal, hogy a múzeummal egy épületben kapjon helyet egy közművelődési ház is, ezért új tervezetet kellett készíteni. Ezek alapján az építés költsége már 180.000 koronát tett ki, amely 100.000 koronával volt több, mint a korábban megítélt államsegély. Az anyagi probléma rövidesen megoldódott, egyrészt a miniszter 100.000 koronára emelte meg a segély összegét, másfelől a település 80.000 korona kölcsön felvételéről döntött. Mindez rendkívüli terhet jelentett Békéscsaba számára, hiszen fejlesztésekre is fordíthatták volna ezt az összeget. Többek között az iskolák működésére, a szilárd burkolatú utak hiányának megszüntetésére, valamint a föld- és munkanélküli emberek helyzetének megoldására. Űk Áchim L. András vezetésével ellenezték a kölcsön felvételét, ugyanis „A népnek kenyér kell, nem múzeum! [...] Ha kell az uraknak, állítsanak múzeumot a saját zsebükből." A tiltakozás ellenére végül 1910 őszén megindult az építkezés, amely 1912- ig tartott Wágner József vezetése és Ádám Gusztáv, a település mérnökének ellenőrzése mellett. Az átadást lassította, hogy az építkezés befejezése után írtak ki pályázatot a berendezésekre, ezért csak 1913 végére készült el teljes egészében a múzeum épülete.

(Csabai) Wágner József: Önarckép (1950 táján, Munkácsy Mihály Múzeum)

Ádám (Áchim) Gusztáv, 1892-től Békéscsaba mérnöke közel 40 éven át, a Békéscsabai Fürdő Részvénytársaság egyik alapítója és a Békés vármegyei törvényhatósági bizottság tagja.

rT")