Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - "A múlt a jövendő tükre": Kossuth Lajos nyomában
,A múlt a jövendő tükre”: Kossuth Lajos nyomában 167 Napóleont Szt.-Ilona szigetéről a francziák hazahozták Párisba. De az sem hasonló ehhez. Napóleont a hadsereg pompája fogadta s az egész hivatalos Franczia- ország ünnepelte a gyászt... Kossuth temetésén a hivatalos pompának nem volt nyoma. Csak a bús harangok zúgása hallott. Önkéntes volt minden dísz és tisztelet, mit a magyarok Kossuth Lajosnak megadtak.” Az evangélikus templomban Harsányi István, Kocsondi József szavaival búcsúztak az orosháziak. „...Már a kora reggeli órákban a kirakatok tele voltak Kossuth Lajos nagy hazánkfiának gyászfátyollal körülvett arczképeivel, gyertyák által megvilágítva. Ugyanezt tartalmazta sok háznak kivilágított ablaka. Gyászlobogók lengtek a házakon, sőt még a róm. kath. templomon és parochián is. Az üzletek egész nap zárva voltak...” Híradás a budapesti szertartásról: „Orosházáról Veres József, Kiár Béla, Nagy Lajos, Szemenyei Lajos Turinban is kinn voltak Kossuth Lajos temetésén a maguk költségén... ugyanazt tették Budapesten... mindkét helyen Veres József tolmácsolta érzelmeiket, megemlítvén, hogy Kossuth családja, gyermekei egy ideig Orosházán is találtak menedéket a szabadságharcz viharai között. Kossuth Ferencz megemlítette válaszában, hogy édes anyja sokszor emlegette azt az időt előttük, mikor itt rejtőztek”. 1903. december 18. a Horvai (így) János szobrászművész és Orosháza vezetése közötti szerződés keltezése a helyi Kossuth-szobor megalkotására „a szobor szónokló helyzetben ábrázolja Kossuth Lajost... A szobor főalakja 2,70 méter magas teljesen akkora és olyan erős mint a ceglédi Kossuth szobor. A szobor főalakja a legfinomabb ágyú bronzból lesz öntve, a felállítás Orosházán az úgynevezett Szabó piacz téren arccal kelet felé”. Az orosházi szoboravató beszédből: „Itt áll közöttünk érc alakja, melynek ragyogásán megtörő napsugár örök dicsfény gyanánt övezi halhatatlan emlékét.” Két évtized múlva, 1924. november 1-jén a Kossuth-szobrot az új római katolikus templom építése miatt átszállíttatták a régi katolikus templom helyére. 1925. március 15-én már itt ünnepeltek az orosháziak. Az itteni Kossuth-kultusz is évtizedek óta töretlen. Születésének 200. évfordulóját a város a szobor újraavatá- sával ünnepelte. A restaurálására alakult társadalmi bizottság a Szentendrén élő Rajki László orosházi szobrászművészt, a város díszpolgárát kérte fel. Fontosnak ítélték a szobor második világháborúban kilőtt jobb szemének javítását. A szobor maga bronzból készült. A Kossuth életét és temetését bemutató talapzata domborművének témái: az aranyozott háttér előtt a szószéken beszélő Kossuth, a bevonuló katonák búcsúja, a honvédek ágyúrohama, Veres József, Orosháza papképviselője megáldja Kossuth hamvait a ravatalon. Egy évtized múltán, az orosházi főtér alakításakor előkészítették a szobrot az áthelyezésre. 2012 őszétől a Rákóczi - Kossuth utca találkozásánál ismét Arad felé mutat a
