Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)

Életművek idézése - "A múlt a jövendő tükre": Kossuth Lajos nyomában

A múlt a jövendő tükre”: Kossuth Lajos nyomában

157

Gyakornokként tanúja Martinovics és társai nyilvános kivégzésének. Édesanyja: Wéber Karolina, az olaszliszkai postamester lánya. Ősei Caraffa elüldözte szepességi patríciusok.

Kossuth életét jóslatok kísérték: „ebből a gyermekből Magyarország vezérlő csillaga lesz”. (Apjok Mihály az újszülött Kossuthról, 1802-ben.) Maga vallja: „Én Monokon születtem... de engem életem első emlékezetei Újhelyhez csatolnak, a szülőföldhöz ragaszkodás édességével... S büszke vagyok arra, hogy magamat újhelyi embernek nevezhetem.” A piaristák újhelyi gimnáziumában a legkiválóbb növendék. Nagykemencén Czapkay evangélikus lelkész készítette elő a konfirmációra. Ismerkedett a német és francia nyelvvel, zenével. Kövy Sándor professzor egy diáktársaival együttes csínye után kijelentette: „A dominus Kossuthból országháborító lesz!”. A Sárospataki Református Kollégium „non togatus” (nem papi, hanem jogi pályára készülő) diákjának ügyvédi oklevelét Pesten állították ki, 1823. szeptember 26-án.

Kortársai szerint Kossuth az átlagnál jóval magasabb (172 cm), igéző kék szemű, igen vonzó férfi. 39 éves korában vette feleségül meszleni Meszlényi Teréziát (1809-1865), akinek Széchenyi István nem annyira a szépségét, inkább az érdekességét és a haza iránti buzgalmát hangsúlyozta. Frigyük gyümölcsei: Ferenc Lajos Ákos (1841-1914), Vilma (1843-1862), Lajos Tivadar (1844-1918), akit Wesselényi Miklós tartott a keresztvíz alá.

Kossuth Lajos a sátoraljaújhelyi megyeházán 1824-ben kihirdetett oklevelével három esztendő múltán táblabíró, később Sátoraljaújhely ügyésze. Hivatali munkája mellett történeti kronológiákat készített, fordított. A megyei politikai életbe a reformellenzék tagjaként kapcsolódott be 1830-ban. „Vegyenek el mindent, / csak szabad sajtót adjanak, /s nemzetem szabadsága, / boldogsága fölött kétségbe nem esem”- vallotta. Az Országgyűlési Tudósítások, a Törvényhatósági Tudósítások bátor hangja érlelte letartóztatását 1837-ben. Három esztendőnyi fogságában sokat olvasott, angolul tanult. Szabadulása után a Pesti Hírlap szerkesztője. Megteremtette a modern magyar politikai újságírást. Találmánya a vezércikk.

Kossuth Lajos az 1847-48-as országgyűlésen Pest megye követe, az alsótáblán vezetve az ellenzéket. Gazdasági érzékére vall, hogy már az 1847-ben megalakult Ellenzéki Párt programjában megfogalmazta: „ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”. A pénzügyminiszter Kossuth nevéhez fűződik az önálló magyar pénz (Kossuth-bankó) megteremtése, az ország első költségvetésének összeállítása. A Honvédelmi Bizottmány elnökeként hadsereget szervezett, igyekezett megteremteni a nemzeti ellenállás, a forradalmi helytállás gazdasági, társadalmi és politikai feltételeit.

Július ll-én tartott beszédéből: „Midőn a szószékre lépek, hogy önöket felhívjam uraim, mentsék meg a hazát, e percnek nagyszerűsége szorítva hat keblemre.