Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - "A múlt a jövendő tükre": Kossuth Lajos nyomában
„A múlt a jövendő tükre”: Kossuth Lajos nyomában 161 kezdték a toborzást... Mikor a Város zászlójukat fölszentelte, énekelték először az újoncok a régi verbunkos nótára: Magyarország édes hazám, / Néked szült és nevelt anyám. / Négy esztendő nem a világ, / Éljen a magyar szabadság, / Éljen a haza!”...mert négy évre szólt a szolgálati idő. Ugyancsak Szegeden verbuválták a 33. zászlóaljat is, mikor az országgyűlés a 200 000 újonc toborzását elrendelte, de akkor már a következő verset alkalmazták: Kossuth Lajos azt izente, / Hogy kevés a regimentje, / Ha még egyszer azt izeni, / Mindnyájunknak el kell menni, / Éljen a haza!” ...így keletkezett a dal, melyet később Kossuth-nótának kereszteltek el.” 34 A szabadságharc leverése után betiltották ezeket. Minden gyanún felül álló szövegekre környékünkön is énekelték továbbra is, s halála után újra és újra fogalmazták őket: „Ennek a Haynaunak az emberei járkáltak mindenfele, oszt elfogdosták, aki a Kossuth-nótát énekelte. Kossuth-kutyának hívták, aki énekelte”. Orosházán 1869-ben is gyakran felcsendül a kortesnótákban a 48-as eszmékhez való ragaszkodás: „Kossuth Lajos azt üzeni, / Jobboldali nem kell neki, / Táncsics legyen a követünk, / Ő a mi kedves testvérünk. / Éljen a haza!” Sokak ma is fel tudják idézni a szépkorú orosháziak közül: „Kossuth Lajos kis kalapja, / Nemzeti szín lobog rajta, / Az is azért lobog rajta, / Országunkat igazgatja”. A Kossuth-kultusz Kossuth kultuszának kezdete talányos: erősítették toborzóbeszédei is. Művészi és népi alkotások állandó témája, de fogyasztási cikkeket és használati eszközöket is kötnek hozzá. Már életében a következő nevekkel illették: Kossuth apánk, Magyarok Mózese, Nagy Száműzött, Nemzet Messiása (először Jókai Mór titulálta így), Szent Öreg, Szószék bajnoka, Turini remete, Új Washington. 1849 után, de 1867 után is a Kossuth-bankó, a Kossuth-kalap, a Kossuth-szakáll az ellenállás jelképévé vált. A Kossuth használta kalapforma, a gömbölyű kupakú, felhajló karimájú pörge kalap az 1850-es évek elején tüntetés számba ment, a 1870-es évek elején ismét divatban volt. 1927-ben a felsőház elfogadta a Klebelsberg által kezdeményezett törvényt, mely március tizenötödikét nemzeti ünneppé nyilvánította, egyben törvényt hoztak Kossuth Lajos örök érdemeiről és emlékéről. Az 1848-49-es szabadságharc 80. évfordulóján New Yorkban állított Kossuth-szobor avatására félezer magyar zarándok utazott Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből. A három kilométeres menetben 20 000 - 25 000 ember éljenzése nyomta el a szoboravatás tiszteletére 34 Riadj magyar! 1848-1849 fametszetes ponyvái, csatakrónikái (Magvető Könyvkiadó Budapest, 1983) lapjain Kossuth Lajos főszereplő. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján népdalgyűjtemény jelent meg Tari Lujza szerkesztésében: Magyarország nagy vitézség. A szabadságharc emlékezete a nép dalaiban. (Magyar Néprajzi Társaság Budapest 1998.). Kossuth Lajos táborában. Negyvennyolcas dalok címmel Katona Tamás összeállításában a világhálón is elérhető gazdag válogatás.
