Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele - Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel
28 Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele visszacseng az 1942-es nagy belvíz élményanyaga: „Alattomos, irgalmatlan ellenség a vadvíz. Nem tomboló hullámmal, nem városokat, falvakat elsöprő, viharzó erővel jön, mint az ár, ha szétszakad az inas kubikoskéz-hányta gát. Nem ront neki az apró tanyáknak, mint a pusztáróljött, pusztába rohanó zivatarok, amelyek megcibálják az akácok csúcsát, lelökdösik a tanya tetejéről a töröttsarkú, vékony cserepeket, azután továbbzúdulnak a délibábjárta, láthatatlan utakon. Más ellenség a vadvíz és elsápad a cserzett, komor parasztarc, ha ott csillan a földje végén a lassan szélesedő, sohse száradó tócsa. Alattomos, irgalmatlan ellenség ez. Odakúszik a tanya falához, az istálló aljához és egyszerre repedések futnak a hulló verejtékkel áztatott, kemény munkával vert vályogfalon. Hiába dőlnek neki a málló falaknak a széthányt fészerből remegő kézzel kiásott karók. Lassan-lassan hull szét fóldfal. Lassan-lassan, fokról fokra úgy csúszik félre a sok-sok napszám pénzéből épített cseréptető, mint a részeg ember fejéről a zsíros, esőverte kalap. Alattomos, irgalmatlan ellenség a vadvíz.” Elek László főiskolai tanár, főlevéltáros, irodalomtörténész (Okány, 1920. október 14. - Orosháza, 1998. szeptember 8.). A Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemen végzett. Szakdolgozatának témája: Protestáns papok a magyar irodalomban. 1942-től az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanára, de egy év múlva bevonultatták. Asztraháni hadifogsága után 1945. november 18-án érkezett haza és állt újra katedrára. 1952 és 1954 között a gyulai munkás szakérettségis gimnáziumban dolgozott, ezután évekig szakfelügyelő. A Szarvasi Óvónőképző Intézet tanáraként 1967-től a Magyarországi Óvónőképző Intézetek Neveléstudományi Közleményeinek szerkesztője. 1976-tól nyugdíjazásáig főlevéltáros a megyei levéltárban. Kutatási területei: reformkori és a XIX. századvégi irodalom, gyermekirodalom, műelemzés. A Kner-család irodalmi levelezésével 1952-től mélységében foglalkozott. Rendkívüli alaposságú, hatalmas háttérinformációval bíró munkái sorából a legjelentősebbek: Justh Zsigmond (1964), Orosháza művelődéstörténete 1960-ig (1965), A könyv mestere, Kner Imre levelezése (1970), Gyermekversek elemzése (1972). Az 1985-re összeállt Művelődés, irodalom Békés megyében című tanulmánygyűjteménye harminc év munkájának gyümölcse. Három esztendővel később a második kötet is az olvasók elé került. 1991-re jelentette meg a Három jubileum című könyvét Justh Zsigmondról, Jászay-Horváth Elemérről és Eötvös Józsefről. 1993-ra készült el Győry Vilmos-monográfiájával. 1996-ban került a könyvespolcokra Vajda Péter élete, irodalmi-közéleti tevékenysége, pedagógiai munkássága. Utolsó kötete: Meditációk Justh Zsigmondról az emberről és az íróról. Az Elek László életéről és munkásságáról szóló kötet Bárdos Zsuzsa tollából született 2003-ban. Hozzá kötődik a Békés Megyei Irodalmi Gyűjteményben őrzött szellemi hagyatékának feldolgozása. Bónus István Orosházán született 1926. december 8-án. Szülei árendás földeket műveltek, ezért a hat elemit hat különböző iskolában volt kénytelen elvégezni. Később kifutóként dolgozott, az így szerzett borravalójából könyveket vásárolt. A
