Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)

Életművek idézése - A Különös karnevál szerzője, Fedor Ágnes

110 Életművek idézése Humortalan világunk Wesselényi feleségeként Fedor Ágnes némi élelemért férje ősi kardját is kénytelen volt zálogba adni. Holott 1945 után a Haladás, a Kis Újság, a Képes Világ is megje­lentette elmés cikkeit. Férje, akinek az írónő az életét is köszönhette, 1946-47-ben a párizsi magyar követség sajtó attaséja volt. 1947-49 között ragyogó diplomáciai képességeivel a Magyar Külügyi Intézet és a Külügyi Társaság igazgatója, majd ahogyan megtette kötelességét, mehetett ismét újságírónak, noha a külpolitikai tájékozottsága révén a legnagyobb tekintélynek örvendett. Az ötvenes évek elején ki akarták a házaspárt telepíteni. Végül személyesen Rákosi Mátyás könyörült meg rajtuk. No, nem annyira a házaspár vitathatatlan szakmai tudása miatt, inkább csak azért, mert a Wesselényiekből még mindig meg lehetett bukni az érettségin. Férjét 1957 elején mégis lefogták s a Nagy Imre és társai elleni pörben 1958-ban ötévi börtönre ítélték. 1960 tavaszán amnesztiával szabadult, de azután jó ideig félreszorított ember. 1957 tavaszától nagy visszhangja volt Orosházán is a vásár­helyi múzeumigazgató, Gallyasi Miklós 1956 miatti elbocsátásának. Fedor a Nők Lapjában, kétrészes riportban, Vásárhelyinek párizsi címmel védelmezte őt. Az írónő 1957-től a Nők Lapja, 1963-tól a Magyar Nemzet munkatársa. Fia, az Oros­házán 1949-ben érettségizett Grosser (Geszti) Pál is újságíróként dolgozott. Publi­cisztikákat, főleg színházi kritikákat írt. Filmek társszerzőjeként is emlékezhetünk rá. A háborúban szerzett repeszsérülés nyomait nem heverte ki. 1988. november 5-i halálát azonban súlyos betegsége okozta. Wesselényi Miklóst felesége tíz évvel élte túl. Fedor Ágnes 1990. december 24-én tette le végleg a tollat. Akkor, amikor már úgy érezte: „Ilyen humortalan világban nem érdemes élni!” Mégis él. Művei által, melyekről Hegedűs Géza szemléletes értékelése: „Ha összeadom Tolsztojt egy leányregényíróval és elosztom kettővel, akkor, mint középarányos megkapom Fedor Ágnest.” 66 év alatt elmélyülnek a ráncok s velük együtt a fontos dolgok. A kevésbé fontosak kiszóródnak a felejtés rostáján. Ám soha nem feledhető a Tízparancsolat „Ne ölj!” igéje, Mózes könyvének figyel­meztetése: „Ne légy bosszúálló!” Mai napság még kevésbé. Egy ősi-keresztény áldással kívánjuk hát magunknak, mindannyiunknak: Fordítsa fejét felénk is az örökkévaló Isten és hozzon nekünk békességet!

Next

/
Oldalképek
Tartalom