Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele - Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel
24 Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele készülhetett el mind a tíz kötet, de közöttük sorjázik Erdei Ferenc: Futóhomok, Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság. Az egyszerre közéleti és irodalmi mozgalom szülte alkotások: Illyés Gyula: Puszták népe, Kovács Imre: Néma forradalom című szociográfiájával együtt Darvas József: A legnagyobb magyar falu, Egy parasztcsalád története. Féját a vidékünkről szóló művéért nemzetgyalázás címén perbe fogták. Móricz Zsigmond író időkön átívelő ítéletként ugyanakkor a következőket írta a Pesti Naplóban: „Harsogó elmerültségben olvastam ma egy könyvet, s egyórai olvasás után azon kaptam magamat, hogy ég az arcom. Egyre jobban, ahogy a könyvbe beljebb hatoltam: a szégyen égett az arcomon. A szégyen az egész magyar életért, hogy ez lehetséges, és a szégyen, hogy én életemben valami mást is csináltam, mint ezt a lehetetlenséget kutattam volna.” Féja 1945-1956 között Békéscsabán könyvtáros. Hagyatékának egy részét a Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény őrzi Orosházán. Életművének újabb kiadását, levelezésének közzétételét az emlékét hűségesen és kiváló felkészültséggel őrző fia, Féja Endre vállalta. A Különös karnevál szerzője Fedor Ágnes. Születését az orosházi anyakönyv 1909. december 30-ra teszi. Fischer Sándor földhaszonbérlő és Bauer Ilona második leánygyermeke: Eszter, a Rákóczi út 52. szám alatt töltötte élete első időszakát. Apácáknál, majd Bécsben, ezt követően a Notre Dame de Sion francia nyelviskolában képezte magát. A szokások ellenében állást keresett, miközben rajzolni tanult. Dr. Grosser Jenővel, az Orosházi Takarékpénztár vezérigazgatójával kötött házasságot, de nyugtalan természete, önmegvalósításának szándéka Franciaországba vitte. Pestre visszatérve az orosházi Rajki Józsefnél szobrászkodott,Jaschik Álmos mellett rajzolt, a bécsi Hertha Bucher keramikustól tanult. Mégis a toll mellett maradt. 1934-ben a Pesti Naplóhoz került. Mellette írogatott a Délibábnak, a Színházi Életnek, az Esti Kurírnak is. A zsidóüldözés maga tapasztalta helyi borzalmainak számadása a Különös karnevál című regénye. (2004-ben Orosháza újra kiadta a könyvet, Faludy György előszavával, Bárdos Zsuzsa utószavával.) Fedor Ágnes második férje gróf Wesselényi Miklós, az árvízi hajós unokája. Mellette is forgathatta a tollat: 1945 után a Haladás, a Kis Újság, a Képes Világ, 1957-től a Nők Fapja, 1960-tól a Neue Zeitung, 1963-tól a Magyar Nemzet munkatársa. Fia, az Orosházán 1949-ben érettségizett Grosser (Geszti) Pál is újságíróként dolgozott. Fedor Ágnes 1990. december 24-én távozott közülünk. Kötetei: Négy gyerek meg egy oroszlán (ifjúsági regény, elbeszélés, vers, 1943), Sárga nárcisz (versek, 1945), Különös karnevál (regény, 1947), Nincs mit felvennem! (illemtan, Radó Zsuzsával közösen, 1947), Állatóvoda (mesekönyv, 1956), A primadonna feltámadása (regény, 1957), Vidám jellemtan kezdőknek és haladóknak 12 leckében (Kovács Judittal és Osváth Katalinnal közösen, 1958), Karola és kora (regény, 1972), Három dáma rámában (kisregények, 1980), Életveszélyes nagymamakép (regény, 1985). 1962-ben Kovács Judittal közösen írott televíziós játéka, a „Menekülés a börtönbe” Cannes-ban az Eurovízió nagydíját nyerte el. Özvegy menyasszonyok
