Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)

Életművek idézése - Sinka István, a nyomtalanul elmúló életek krónikása

Sinka István, a nyomtalanul elmúló életek krónikása 59 Sinka István, a nyomtalanul elmúló életek krónikása16 „Ment a kocsink, rúdja se volt, a sorsunknak útja se volt.” Megtiszteltetés számomra, hogy Gyulán idézhetem Sinka István emlékét, ahová fontos szálakkal kötődött: többször járt a városban, látogatta a kórházban szívbe­teg feleségét, akinek a gyulai Szentháromság temetőben van a sírja. Jó néhányszor megfordult az akkor még megyeszékhely „Békés” című lapjának szerkesztőségében. A kiadvány egyik munkatársának hónapos szobája szolgált otthonául a kórházi látogatások idején. Egy 1937-es sajtóper iratai szerint pedig az idő tájt éppen gyulai lakosnak vallotta magát. Mindezt részletesen olvashatják az érdeklődők az Arany János Művelődési Egyesület 1998-as „Sinka István Gyulán” című kiadványában is. Sinka István életrajzához kötődő idézetek Sinka István 1897. szeptember 24-én látta meg a napvilágot Arany Já­nos Nagyszalontáján. Jeles helyen, hisz a kölesérparti városban négy irodalmi nagyság született: Arany János, Arany László, Sinka István és Zilahy Lajos. Az Arany-portától alig kétszáz méternyire, egy hide­gen záporozó éjjel érkezett közénk a majdani fekete bojtár. Ősei a biha­ri hegyekből ereszkedtek le: „Kiáltanak az őseim: a pásztorok és a parasztok. /S én, az úrköpött unoka értük most tengelyt akasztok.” Édesanyja, Nuncz Erzsébet, a Bihar megyei Madarász szülötte, zsellércsalád lá­nya. Ahogyan a költő idézi: „Szülőanyám állítása szerint ragyogószemű kis kölyök voltam, eleven, mint a csík, de sovány, kicsi és fekete. Hogy úgy mondjam, családi nevemnek megfele­lően csakugyan - sinka. Tudniillik a betegeseket és a nagyon szegényeket nevezik így.” Nuncz Erzsébet négy gyerekével korán özvegyen maradt. Bajok a kis csa­ládon kívül is, bévül is, mind őt sújtották: a trianoni országhatár távol tartotta 16 Elhangzott Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban 2009. november 17-én, Szeghal­mon, a Péter András Gimnáziumban, 2009. november 25-én.

Next

/
Oldalképek
Tartalom