Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele - Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel
Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel 33 Társulat, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság választmányának, 1985 és 1988 között a MTA Történettudományi Bizottságának, 1983 és 1989 között a Levéltári Közlemények szerkesztő bizottságának. A Szegedi Akadémiai Bizottság mellett működő Történettudományi Szakbizottság újkori magyar történeti munkabizottságának három évtizede tagja. A Honismeret című folyóiratnak az 1970-es évektől szerkesztő bizottsági tagja. Tizenkét esztendeje elnöke a Tildy Zoltán Alapítvány Kuratóriumának, elnöke továbbá a Kner-Tevan Alapítvány Kuratóriumának. 2011-ben Orosháza díszpolgára lett. Verasztó Antal az orosházi Zombai utcai 7. szám alatti régen lebontott házban, 1936. június 28-án született. Költő, író, eredeti forrásfeltárásokra építő helytörténet-kutató. Munkája révén négy évtizeden át kötődött a vas-, a műanyag- és a gépiparhoz. 1978-tól több műfajban is jeleskedik. írásait folyóiratok, évkönyvek közlik. Kötetei közül: Versek: Megkezdett beszéd (1986), Őszi füstjelek (1990), Krétarajzok (1993). Esszék: Időrák (1991). Helytörténeti kötetek: Visszaszámlált évek /az orosházi temetők története/ (1996), Orosháza-Zomba kapcsolattörténete- Orosháziak Tolnában és Baranyában (1997), 50 éve meghúzott csavarok /a Vas- műanyag Szövetkezet története/ (1998,1999), Az orosházi szárazmalmok, szélmalmok nyomában /1744-1891/ (2000), Elindult Orosházáról - Orosházára: Veres József születésének 150. évfordulójára (2001), Orosháza díszpolgárai (2002, 2009), Árnyak és fények a XVIII-XIX. századi Orosházáról (2003), Cinkusi diákok voltunk (2003), 120 éves az Orosházi Ipartestület 1885-2005 /társszerzőként/ (2005), Mó- ringkönyv 1788-1835 /Orosháza kéziratos emlékezete/ (2006), Adatok Thék Endre és a nemes Thék család történetéhez (2008), Batyu a kilincsen /válogatott írások/ (2008), Százezer alkonyat /válogatott írások/ (2009), Lépcsők (2013). Kristó Gyula (Orosháza, 1939 - Szeged, 2004) Középiskolai tanulmányait a Táncsics Mihály Gimnáziumban végezte. 1957-től a Szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult. 1962-ben magyar-történelem, 1969-ben latin szakos tanári diplomát, 1969-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Akadémiai doktori értekezését 1977-ben védte meg. 1962-től a JATE oktatója, 1978-tól ugyanott egyetemi tanár. 1983-tól 1995-ig a JATE Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszékét vezette. Számos publikációján túl tudományos iskolateremtő eredményei is maradandóak. Tanítványaiból szervezte meg és irányította a Szegedi Középkorász Műhelyt, amely a magyar középkorkutatók (medievisztika) centruma lett. 1978-79-ben a bölcsészkar dékánhelyettese, 1987- 89 között dékánja. 1982-től 1985-ig a József Attila Tudományegyetem rektora. 1980-tól a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának tagja. 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Akadémiai székfoglaló előadását A magyar őstörténet- és krónikakutatás témakörben tartotta 1999-ben. Orosháza és Békés megyei kapcsolatait élete végéig kiemelten ápolta. A
