Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Diákkutatók munkáiból - Hajdu Viktor: "Hármat tízért, hatot húszért..." Fillérecskék az orosházi hetipiacról
174 Diákkutatók munkáiból *!*•!után 105 m •' r ut'lyi v,.Iliik. " A kolera m.'g <ogym kísért, legutóbb telié- j i pett Haénte^en is, minek birére a* alispán teg- i nap érkezett rendeletében meghagyta, hogy a z 1 orosházi hetipizezok további ren- j deleiig a községen kívül tartassanak m e g. Az alispán ezen rendeletét sehogy -em találjuk helyesnek, mert egyrészt az, kogv I I, b-tipiicaok • ktíntg kIMMi tmrmtuak. , -zeiitesi ember bejövetelét és ezáltal a kolera j esetleges behurcsuiisár meg nem akadályozhatja, ■ másrészt H« az alt-páni intézkedés, ha vaiój ban életbe lép. kereskedelmünknek nagy káréra | •» hátrányéra szolgálna. A közönség, de különö- j kereskedőink hihetőleg fognak módokat ta- I lálni, hogy az alispán sérelmes rendelet« életbe . | ne lépjen. ; A tyuk is kikaparja. Még tavaly tö-té„t. ; Orosházi Közlöny, 1892. november 19.2. Az orosházi piacon. Fotó a Szántó Kovács Múzeum Gyűjteményéből. magát.”45 Az állattartás és annak kereskedelme azonban számtalan veszélynek ki volt téve. Járványok, időjárási viszontagságok mind-mind nehezítették a befektetett munka és tisztes igyekezet megtérülését. A helyi sajtó a maga eszközeivel, sokoldalú, színes tájékoztatásával igyekezett a gazdák segítségére lenni és nem utolsósorban körükben az előfizetői számot növelni. Hétről hétre beszámolt a piaci árakról is. Csoda-e, hogy az akkori lakosság létszámához viszonyítva jóval nagyobb volt az eladott példányszám, mint ma az újságok többségének: „Hivatalosan jegyzett piaczi árak 1894. márczius 29-én. Búza 6.70 - 7 - 100 kilogr. Kenyérliszt fekete 9.50 Árpa 5.10 - 5.40100 kilogr. Marhahús 46 kr. 1 kilogr. Zab 5.40 - 5.60 100 kilogr. Szalonna 60 kr. 1 kilogr. Kukoricza 4.10100 kilogr. Disznózsír 66 kr. 1 kilogr. Kenyérliszt fehér 11.- 100 k. Disznó (kövér 40-42.)”46 Egyenes út vezet odáig, hogy a 20. század elején „Az áruforgalom jelentős részét az országos hírű csütörtöki és vasárnapi, majd a harmincas évektől hétfői orosházi hetipiacokon és az 1925-től meginduló ritkább országos vásárokon bonyolították le, csak kisebb mértékben a szakosodásra képtelen szatócs-kereskedelemben.”47 1930-ban országos jelentőségű vásárt is rendezhetett Orosháza. A helyi múzeum őrizte tájékoztató48 bizonyítja az itteniek lázas, ámde körültekintő 45 Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinek gyűjteménye. 46 Orosházi Újság 1894. április 1. Az árak forintban és krajcárban szerepelnek. 47 Koszorús Oszkár: Az orosházi tanyavilág bolthálózata és áruellátása a felszabadulás után. In: Az orosházi tanyavilág átalakulása. Szerkesztette: Tóth József. Orosháza, 1985. 317. 48 Tájékoztató. Összeállította Hézer Béla. Országos jellegű mezőgazdasági, ipari és kertészeti kiállítás és vásár Orosháza, 1930. augusztus 14-21. Rendezi az Orosházi Kisbirtokos Szövetség
