Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)

Életművek idézése - "A múlt a jövendő tükre": Kossuth Lajos nyomában

164

Életművek idézése

Vizi József Horvay-kutató segítségét is. Horvay (Hopp) János 1874-ben született. 1900-ban vezetékneve Horvai-ra változtattatott. Édesapja: Ausztriából Pécsre települt aranyozó mester. Édesanyja bajorországi. Házasságuk első gyümölcse: János Károly. Két fiatalabb öccse után elveszítette édesanyját is: „Az életnek, a halál s enyészet ...eme tehetetlen ellenlábasának minden szenvedését, kínját szeretem megrögzíteni, hogy annál inkább megértsem a halál félelmetes, de mégis fenséges hatalmát és kegyetlenségét.” 1891-1898 között állami ösztöndíjjal: „király-díjjal” Bécsben tanult. Tanulmányútjai: Párizs, Olaszország, Amerikai Egyesült Államok. Kiérdemelte Kossuth Ferenc barátságát.

A ceglédi Kossuth-szobormű pályázat első helyezettje. Lyka Károly kifejezésével a „Kossuth-szobrok specialistája”. Stílusára a szecesszió (elszakadás művészete) és az akadémizmus (az alkotás technikai oldalának hangsúlyozása) a jellemző.

1908-ban mestere, Róna József előtt megnyerte a Parlament elé szánt Kossuth-szoborcsoport pályázatot. Az emlékművet Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták: „íme itt áll a szobor, Kossuth Lajos alakja, az első felelős, független magyar minisztérium márvány alakjával. Ihletett művész zsenije alkotta meg. Horvai János szárnyaló művészetének elevenítő erejét és lángoló lelkesedésének kőbe vésett motívumait hordozza magán ez a mű minden részletében.” A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az ötvenes évek elején eltávolíttatta a monumentális alkotást. 1959-ben hirdetés jelent meg a sajtóban, hogy Budapesten, az Új köztemetőben tárolt szoborcsoportot bárki elviheti, aki hajlandó az elszállításhoz szükséges áldozatra. Dombóvár városa áldozatkésznek bizonyult.

Horvay János 1894-től szerepelt kiállításokon. Alkotásait nemcsak Magyarországon ismerték el, sikert aratott az 1929. évi Világkiállításon is. Köztéri szobrai sorából néhány Kossuth Lajost megmintázó: Törökbecse, Nagyatád, Rakamaz, Soltvadkert, Hajdúnánás, Orosháza, Törökszentmiklós, Békéscsaba, Karcag, Kossuth- Pécs, New York településeken.

Korának keresett sírkőszobrásza a Fiumei úti Sírkertben 43 művével állít emléket híres és elfeledett embereknek. Közöttük a saját magának készített alkotás.

Kossuth és vidékünk

Az 1841-es esztendő szenzációja a Pesti Hírlap. A kiadvány az első olyan politikai orgánum, mely a fővároson kívüli eseményeket is állandó figyelemmel kísérte. A Vidéki levéltárcza rovatában többször olvashatunk Orosházáról: „Orosházán keresztül utaztamkor egy kellemetlen nesz érinté füleimet, melynek kihirdetése kötelesség. Van Orosházán olvasóegyesület; korszerű alapszabályainak dísze az, miszerint minden becsületes ember lehet tagja. Ennek szellemében egy ottani haszonbérlő, nemes buzgalmú izraelita, az egyesületbe bemehetésért esedezik... Három uradalmi tiszt...