Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - "A múlt a jövendő tükre": Kossuth Lajos nyomában
160 Életművek idézése Ő fogalmazta: „Úgy árasztani maga körül a fényt soha szónok nem tudta, mint ő.” Mikszáth Kálmán: Különös házasság című regényének első fejezetében Olaszröszkén talpraesett gyermekként tűnik fel. Móricz Zsigmond a Rózsa Sándorról szóló regényeiben, A boldog ember című művében is megrajzolta Kossuth alakját: „Egy igazi vezére vót a magyarnak, Kossuth Lajos, senki több... Mer ez a Kossuth Lajos a Lerenc József nagybátyjánál, a Lerdinándnál vót a kancellárián. 0 vót a király alattvalója. Ott dógozott mindenféle levelekkel. De azér dógozott az ide Magyarországra is a többi nagyurakkal, hogy elálljon a németektől, hogy egy szép magyar haza legyen... Mikor látta, hogy mán több nagyurak vele vannak, akkor haza hozta a leveleket. De aztat a németek nem szerették, erről kezdődött a háború. Mer a Kossuth Lajos azt akarta, hogy egy szép Magyarország legyen, hogy itt mindenki tisztességes életet élhessen”. Ady fiatal debreceni újságíróként a Debrecen című napilap 1899. június 17-i számában sürgette: „Debrecennek a Kossuth-szobor felállítása becsületbeli kötelessége!” Juhász Gyula Holmi című kötetének aforizmáiban Kossuth nevére utalva: „Ez a hét betű a magyar égbolt göncölszekere, amely mindig mutatja az utat a szabadság győzelme felé. Széchenyi csak legnagyobb, Deák csak bölcs, de ő a mi édesapánk. (...) Kossuth nem tragikus alak. Mint ahogy a messiások nem tragikusak. Tragikus az a nép, amely nem ismeri meg, és nem követi a Messiásait. Jöjjön el a te országod! - a magyar ember mindenkinél mélyebben érzi ezt a fohászt.” Vidékünk irodalmi emlékeiből említjük Székács Pál32 (1821-1908) Orosházán született jogász, járásbíró két versét 1848-ból: Honvéd-dal: „Országos hadi nemzetőr a nevem, / Ezt a nevet becsülettel viselem; / fizetésem nyolc karajcár ezüst pénz, / Úri mód megél ebből a közvitéz... / Kinek vétett ez a mi jó nemzetünk, / Hogy annyian törekednek ellenünk! / Áll Buda még, él a magyar istene, / Ellenségünk megpukkadhat mérgibe...” I-ső honvéd-zászlóalj dala: „Nem honvéd az, füzfavitéz: / Ki ellenére háttal néz, / Anyámasszony katonája, / Aki remeg a csatába...”33 Az Orosházi Újság 1894. április 1. számában olvashatjuk Sánta Károly: Fohász című versét. Ebben: „Nem adhatunk neked többet, / Csak a holtnak síri földet. / Nem, nem! többet adunk néked: / Megőrizzük szent emléked...” Dalok, népköltések gazdag tárából A toborzó dalok legismertebbje a Kossuth-nóta, számtalan szövegváltozattal, számos dallamváltozattal. Káldy Gyula az 1848-as alföldi toborzások kapcsán: „a közeli „Szeged városának akkori két tanácsosa vezetésével zeneszóval 32 Székács az evangélikus püspök, költő, műfordító öccse volt. 1848-ban honvédtiszt - hadnagy, 1849-ben százados. 1849-ben a Klapka tábornok vezette komáromi várban szolgált. 33 Továbbiak: A forradalom költészete. Költemények és közlemények az 1848 1849-ki szabadságharc idejéből. Szerkeszti és kiadja Áldor Imre. Pest, 1867. Heckenast Gusztáv tulajdona.
