Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - A Párisból elindult utas, ki hazafelé tartott: Justh Zsigmond
152 Életművek idézése a székek előtt két sor pad, a padok végén ismét két sor rövid pad van elhelyezve. A két kör-pad vörös szövettel van hevonva. A színpad nincs elzárva ßggönnyel. A fal mellett és a bejáróknál van az állóhely". A felvonások között egy orosházi cigányzenekar játszott. Az épület körüli parkban állt Jászai Mari és Justh Zsigmond szobra is, melyeket Stróbl Alajos készített. Justh maga is írt több egyfelvonásos népszínművet, egynek a címéből - Siralomház - sejlik, hogy jobbára tragikus témák érdekelték. A színdarabok rendezője, díszletmestere maga Justh Zsigmond volt, de sok segítséget kapott Henczély Károly tanítótól is. Két alkalommal maga Jászai Mari is meglátogatta. Naplójába jegyezte: „Népem dehogy tudna betelni egy darabbal. Vannak is ilyenkor annyian, hogy alig férnek el egymástól... És a próbák végén annyi az új jelentkező, minden szerepre könnyűszerrel kaphatnék hat színjátszót is! És játszanak teljes lelkűkből. Szeretettel csüggnek szerepeiken, tudják, mint a karikacsapás, megérzik, meglatolgatják minden betűjét!” Az Orosházi Újság munkatársa így írt személyes tapasztalatairól: „Bejárta már a lapokat az a hír, hogy a Justh Zsigmond, jeles írónk, pusztaszentetornyai birtokán betanította családjainak, s dohánykertészeinek az általa írt és választott színdarabokat, melyről elragadtatással beszéltek a környék lakói. Megvallom őszintén, hogy Justhról és „színészeiről” írt cikkeket túlzottaknak, nagyon nagyon kiszínezetteknek hittem, egészen a múlt vasárnapig ...Justh Zsigmond a teraszon fogadott engem és egy másik újságíró kollégámat. Bemutatta vendégeit, egy francia írót, s egy párizsi festőnőt. Öt óra tájban lementünk a kertnek az északi szélére, ahol az orosházi Lajos cimbalmos és egy fiatal cigányprímás zenéje mellett táncoltak a Justh-uradalom cselédei, sőt, még a szomszéd uradalmakból is többen igénybe vettékjusth Zsigmond szíves vendégszeretetét. Mikor közeledtünk a tánchelyhez, azt hittem, hogy Justh megpillantásakor visszavonulnak egy kissé a mulatók, a feltevésemben azonban csalódtam. Justh... a táncosokat táncra bíztatta... A francia kisasszonyok most láttak először magyar táncot, s igen nagy élvezettel nézték... Justh Zsigmondnak hamar feltűnt, hogy nincs a táncolok közt Pusztaszentetornya legjobb táncosnője: Rétes Mari, aki a majorban van szolgálatban... azonnal érte küldött. Mihelyt megérkezett, mindjárt a legjobb férfi táncosnak adta, és meghagyta nekik, hogy jól, magyarosan kirakják ám, s a vendégek előtt táncoljanak. A tánchelyet 7 óra körül hagytuk el. Este fél 9 órakor kezdetét vette a színi előadás a kertészlak mellett lévő üvegházból átalakított színházban. Mikor mi odamentünk, akkor már a kis színház csaknem zsúfolva volt, hanem még a színház déli részén lévő üvegfal előtti tér is el volt foglalva kíváncsiakkal. Justh elhelyezte vendégeit, és a színpadra ment. Háromszori kopogás, és a függöny széthúzódott. A kis színpadon Kulcsár Pál volt látható, s természetesen, lelkesen szavalta el Czóbel Minka prológját. Ezután eljátszották
