Dr. Dankó Imre szerk.: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1960. évi munkájáról (Gyula, 1961)

1848-ik évben átalyános felkiáltással választattam meg Gyula városi képviselőnek — melyet mai napig viselni szerencsés vagyok. Ugyanis az 1848-ban választattam közakarattal a' gyulai gyalog Nemzetőrség — III-ik századának százados kapitánnyává, — 's olyan a' felkelt ráczok ellen a' torontál megyei őrszolgálaton: Becskereken, — Écskán — és Zsigmondfalván 1848-ik évi Julius hó 12 tői Augusztus 13-kig a' magyar hadügyér rendeletére; — továbbá azon évi October havában az aradi, — radnai, — lippai, — és angyalkúti — őrjáratokban a' reám bizott s oda rendelt békés megyei őrsereg zászló alját; — nemkülönben: Világos, Kuvin, és Kovaszincz alá — a' felkeltt oláhok megfékezésére rögtön elrendelt hadjárati táborozásokban századomat vezényeltem. *** 1858-ik évben többek felszólítására nyomda alá bocsájtottam „Gyula hajdan és most" czimü számos évek elforgása alatt összegyűjtött adatok és kútforrások után szerkezett vázlatos történelmi munkámat. 1864- ben szerkesztettem a Dobai János által kiadott „Wenckheim Codexet." Emezeken kivül — emezeket megelőzve többször irtam vegyes tartalmú értekezéseket a' „Nemzeti újság", és annak „Hasznos mulatságok" czimü mellék lapja részére, — számos történelmi békés megyéi érdeklő adatokat szolgáltattam — Palugyay Imre — „Magyarország" legújabb leirásához; ugy Nagy Iván — „Magyarország családai czimerekkel" kijött jeles műhöz."' Közre működtem a' Gyula városát érintő vasúti vonal szükségessége kimutatásával, tettem ez utóbbit a' hivatalos „Közlöny" útján, és pedig a' helyi forgalmi, úgy kereskedelmi mint gazdászati czikkek számszerű kimutatása elősorolásával. 1865- ik év decemberhó 31-kén — megközelitve — öt hónap hijján — majd negyven évi gazdatiszti szolgálatom után ősapáim hajlékába Gyulán nyugalomra tértem. Ezt követte 1866- ik évben novemberhó 4-ik napján szeretett nőm nemes Peez Anna — a' hitbuzgó honleány, gyengéden sjzerető hitvestárs, és gondos anya — közbejött halála — harmincnégy boldog házassági évek lefolyása után.'' *** Gyermek koromtúl fogva a' rajzoláshoz és festészethez nagy hajlamot éreztem magamban, mit az iskolai Írásgyakorlatok — úgynevezett „exercitia correcta" írásoknak nyivános probatételekrei kiállításukkal kezdettem meg. — Szülőföldem városában Gyulán nem lévén még ta5. 1872-k évben írtam ..Értekezést" az őshajdankori előszázadokban keletkezett magyar feliratú „gyulai határ körül", melyet a' hazai történelem és régészettel foglalkozó szakavatott búvár közönségnek ítélete alá bocsájtva, a' hazában szétküldöztem. 6. Említett nőm néhai Peez István — Gyöngyösi lakos Forray Zsuzsanna nénjének — az 1877-k évi Arad Megyei alispán II. Andrásnak nővérének az unokája volt. (Későbbi, alig olvasható bejegyzés).