Dr. Dankó Imre szerk.: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1960. évi munkájáról (Gyula, 1961)

BEVEZETÉS A gyulai Erkel Ferenc Múzeum alapítóját tiszteli Mogyoróssy Jánosban. Neve és működése szorosan összefügg nemcsak múzeumunk életével, hanem, Gyula városa egész művelődéstörténetével. Mint helytörtévész, de kivált mint régész pedig a tudomány számára is értékest, felhasználhatót alkotott. Az alábbiakban saját kézírású önéletrajzát közöljük. Önéletrajza nem ismeretes a kutatók előtt, bár egyes adatait más helyekről már többszörösen felhasználták. Az önéletrajzot magábafoglaló préselt díszű, egész vászonkötésű, előnyomott keretezésü, 30 számozott és 3 számozatlan lapot tartalmazó könyv Horváth Gábor gyulai lakos tulajdona. Az ő engedélyével rendeztük sajtó alá a kéziratot és adjuk ki. Az önéletrajz előtt Mogyoróssy 1864-ben, Pesten készült kőnyomatos képe áll. Az arcképet Römer Flóris felhívása követi és csak azután jön maga az életrajz. Mogyoróssy életrajzát Rómer felhívására írta, de hogy beküldte-e vagy sem, nem tudjuk. A közölt életrajz két részre oszlik. Az első rész a voUaképeni életrajz, közvetlen Rómer felszólítása után, tehát 1870—72-ben íródhatott. A második rész a gyulai múzeum alapításával foglalkozik inkább és későbbi keletkezésű, Mogyoróssy 1874—75-ben íj-hattá. A két rész írása is különböző, bár a szöveg folyamatos. A jegyzetekben több, még későbbi bejegyzés is előfordul az agg Mogyoróssy alig olvasható, igen széteső betűivel. Ezeket a jegyzetekben mindig jelezzük. A második részt majdnem szószerint megtaláljuk az E ml ékir at a B ék é s m e g y e i M ú z e um és régész-történelmi egylet megalakulásáról című füzetben (Közli: A fent említett egylet egyik rendes tagja. B-Gyulán, 1876). Ezt a részt maga Mogyoróssy is emlékiratnak nevezi az életrajzban. Az életrajzot is közli az Emlékirat kissé átírva és harmadik személybe helyezve. Filológiai szempontok miatt fontos az Emlékirat keltezése: 1875. dec. 25. Vagyis igen valószínű, hogy az Emlékiratot mindenestül, saját életrajzát is beleértve, maga Mogyoróssy közölte, annál is inkább, mert az Emlékiratot kiadója feleletnek szánta a Békésmegyei Régészeti- és Művelődéstörténelmi Társulat első (1874—75. évi) évkönyve, Mogyoróssy érdemeit elhallgató közleményeire. Közlésünk mindenben hű Mogyoróssy szövegéhez. Helyesírását még következetlenségei esetében sem változtattuk meg. Egyedüli változtatásunk az, hogy a nevekben előforduló két pontos y-nokat nem tudván jelölni, rendes y-okkál szedettük. A jegyzeteket pedig nem csillaggal, hanem számokkal jelöltük. Mind a szöveg, mind az írásmód hű képet ad Mogyoróssy Jánosról. Ügy véljük, hogy nem haszontalan, ha városunk ezen törekvő, hű fia emlékét éppen az általa alapított múzeum úgy is meg kívánja örökíteni, hogy sok szempontból érdekes önéletrajzát közrebocsátja. Az önéletrajz egyben városunk egyik értékes művelődéstörténeti adaléka is.