Dr. Dankó Imre szerk.: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1959. évi munkájáról (Gyula, 1960)

a szakkör munkája, a kötegyáni kutatótábor, a ajtésfalví gyfíjtőnap eredményei feljogosítanak arra, hogy ennek a szakkörnek a gyulai néprajzi kutatások jövőjében is nagy szerepet szánjunk. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum elsősorban hivatott azonban arra, hogy városunk néprajzi kutatásának is központja legyen. Ezt nemcsak a gyűjtött anyag adattári kezelesével, kiállítások rendezésével, gyűjtőmunkájával, hanem feldolgozásaival «'s kiadványaival is végzi.30 20 A Gyulai Erkel Ferenc | Múzeum Kiadványai c. sorozat eddig megjelent néprajzi tárgyú füzeiéi Erdős Kamill, Szűcs Sándor és Nagy Gyula kutatásait, gyűjtéseit publikálja. A bibliográfiai teljesség kedvéért meg kell emlékeznünk egy korai gyulai babonagyüjtésről (I)unay, Békési Lapok ,1877. okt. 28 .és nov. 1.), egy lakodalmi rigmusról, (Székely Lajos: Egy lakodalmi rigmus. Békés megyei |Régészeti és Mívelödéstörténelmi Társulat Evkönyve, lü. (1892.) 108. p.), valamint N. Barlha Károly gyűjtéseire, amelyekbe több gyulai adat is került (Vö.: Ethnographia 52. (1911.) 1128—132. p. és Magyar néphagyományok I. c. munkáját, Debrecen, 1931. 41—59. p.). Mindezek azonban nem változtatják meg a fentiekben megrajzolt képel.