Dr. Dankó Imre szerk.: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1959. évi munkájáról (Gyula, 1960)
Gulyás. János gyűjtései kezdik a (sort ja húsvéti népszokásokkal. 22 Implom József pedig több közléssel folytatja a régi gyulai népszokásokról, a virágvasárnap és húsvét közötti népszokásokról, a |karácsonyi (népszokásokról és a csikós bethlemezésről.23 Szendrey Zsigmond általában is \írt ia .'békési népszokásokról.2* ,De Békésgyulai gyűjtés címen gyulai népdalokat lis ;adott közre. 25 Ezt megelőzőleg Bartók Béla már 1906-ban gyűjtött városunkban. 26 IGulyás János más tárgyú gyulai néprajzi adatközléseivel eljutott a magyar néprajz központi folyóirataiig is. 27 Megfigyelve a gyulai néprajzi tárgyakkal Ikapcsolatos felsorolt publikációkat azt láthatjuk, hogy három tárgykörre 'oszlanak. Népszokásokat ismertetnek, népdalokat közölnek és gyermekjátékokat. írnak le. A gyulai néprajzi kutatások szegényességénél az talán még nagyobb baj, ihogy a meglévő gyűjtések, feldolgozások igen tárgyszegények. : Pedig lett volna és lenne Ivarosunkban sok érdekes, jellegzetes néprajzi tárgy. Hogy ezek közül csak egyet-kettőt említsek felsorolom a gyulai vásárok és az ezekkel kapcsolatos állathajtás néprajzi jelentőségét, a hozzájuk kapcsolódó népéletbeli megnyilatkozásokat. Megemlítem a már szinte teljesen megszűnt vízi közlekedés különböző módjait, a halászat egyre lényegtelenebbé váló, egykor oly jelentős foglalkozását, a ma már kiveszett gyulai fazekasság életét, a kismesterségek (különösen a csizmadia, a .kosárfonó, a köteles, az asztalos, a fésűs, a késes és a szűcs) néprajzi vizsgálatát. De nagyon érdekes adatokat szolgáltatna a család- és 22 Gulyás János: Húsvéti népszokások Gyulán. Nemzeti Kultúra, IV. (1914) 160—168. p. 23 Implom József: Régi gyulai népszokások. Békés, 1933. dec- 25. Gyulai néphagyományok (Virágvasárnaptól húsvétig). Békés 1937. márc. 28.; Karácsonyi népszokások. Békésmegyei Hírlap, 1928. dec 25.; Csikós betlehemezés. Népünk és Nyelvünk, 1. (1929.) — Itt kell megemlékeznünk Implom József régóta folytatott és nagy anyagra terjedő gyulai hely-, család- és gúnynév, szólás, iközmondás, babona, hiedelem, népmese, monda és népdalgyűjtéséről is, amire már 1943-ban 'is többször hivatkozott Néprajzi teendőink c. i3. cikkében. 2 * Szendrey Zsigmond: Békésmegyei népszokások. iNépünk és Nyelvünk, 1. (1929.) 194. p. . x 25 . Szendrey Zsigmond: Békésgyulai gyűjtés. Ethnographia, 32. (1921.) 103—104. p. 26 Vö.: Bartók Béla: A magyar népdal. Bp. 1921. »Magyar paraszténekeseim közül eddig legtöbb dallamot — kb. (80-at — 1906-ban Békésgyulán jegyeztem le Illés Panna, akkor 18 éves lánytól.i LXIX—LXX. |p. 'és az id. m. több helye. 27 Gulyás János: Sárkányozás Gyulán. 'Néprajzi Értesítő, 11. (1913.) 285—288. p.: Nyerésre buffra (Gyermekjátékok Gyulán). Ethnographia, '23. i(1912) 252—348. p.
