Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

szálloda éttermében. - Híres nótaszerzője is van megyénknek, a békéscsabai Purcsi Pepi.

46 A zenész cigányok

47 után most látogassunk el azokhoz a magyar-cigányokhoz, akik másfajta foglalkozást űznek. Az endrődi, a mezőgyáni, a sarkadi fokhagymatermelők és a községekbe - a parasztok mellé - betelepedett cigányok kivételével, a többiek helyzete és életkörülményei nyomorúságosnak mondható, hiába dolgozik többségük 2-3 éve állami gazdaságokban. A cigánytelepek - melyeket a keserű öngúny Párizsnak, Londonnak, Krakkónak

48 stb. nevezett el - még mindig ott állnak elkülönülten, kirekesztetten a falu életéből, a falu házai közül. Ezeknek fokozatos felszámolása nem csupán a cigányokon múlik, hanem sokkal inkább a tanácsok erélyén és a faluban lakók emberségén. Nagyobb emberséget és több megértést kérünk a cigányok számára, mert alkotmányunk szelleme, sajnos, még igen sokaknál ekképpen torzul: igen, a cigányok egyenlőek a magyarokkal, de csak a törvény előtt. Szűnjön meg már végre ezeknél is a faji előítélet! Sokat tettünk ennek felszámolására, és küzdeni fogunk ellene a jövőben is. Ne legyen többé „megyei szenzáció" egy cigány lány és magyar fiú házassága. 46 ö szerzetté a „Magas jegenyefán sárgarigó fészkel" című nótát. 47 A Békés megyei zenész-cigányok életének, zenéjének jeles ismerője. Sáfár Sándor (Szarvas) - később tudomásomra jutott, hogy szép mesegyűjtése is van. 48 Békésen : Párizs, Sarkadon : London stb.