Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

muzsikus. (Sőt, mérgében, vagy ha ártott neki, még a kisebb falvakban lakó alkalmi zenészeket is ennek nevezi.) Véleményem szerint (és osztályozásomban is így szerepel) magyar-cigányoknak kell tekintenünk és neveznünk mindazokat, akiknek anyanyelve nem cigány, még akkor is, ha például: oláh-cigány ősökkel rendelkeznek, akik - valószínűleg a könnyebb asszimiláció reményében, - nem tanították meg fiaikat és leányaikat a cigány nyelvre. A magyar anyanyelvű cigányok magukat - kivétel nélkül - magyar-cigányoknak vallják és őket az oláh-cigányok ,,romungro"-nak nevezik. (Rom = cigány, ungro = magyar, - cigány nyelven).

44 A magyarcigányok őseinek jelentős része eredetileg valamilyen „cigánybűn" miatt (pl. a cigánytörvények be nem tartása, vándorjelek megrongálása stb.) lett kiközösítve és kitaszítva vándorló törzseikből. Mivel egyetlen más cigánytörzs sem fogadhatta be őket és mivel az egyedüli kóborlás - a hatósági közegek és a lakosság miatt - félelmessé és lehetetlenné vált, kénytelen volt valahol letelepedni és - a vele a sorsot rendszerint megosztó családtagjaival - munkát vállalni, illetve a megélhetés valamilyen formáját megtalálni. Elképzelhetjük, hogy milyen nehéz lehetett egy ilyen család helyzete, a cigányságból kirekesztetten, a lakosság által be nem fogadottan, védelem és támasz nélkül. És nem egy ilyen család volt, és a családok szaporodtak is. És voltak olyanok eredetileg is, és később is jöttek, 44 Az oláh-cigányok „romungro" vagy „rumungro" kifejezésének egyúttal kissé megvető és lenéző értelmezése is van, ugyanis - ők nem tartják velük egyenrangú cigányoknak azokat, akik már nem beszélik az ősi cigány nyelvet. („Olyan vagy, mint egy rumungro" mondja egy oláh-cigány a másiknak, mikor haragszik rá.) M