Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)
Nyúl: utazást jelent. Seprés: bosszú, veszekedés. Ásni: betegség, bánat. Fekete kutya: jó. Hús: betegség. Pénzt kiadni: nem jó. Hal, gödör: halál stb.. stb Magyar cigányok: Ebbe a főcsoportba a magyar anyanyelvűek tartoznak, ök a „kárpáti" 42 és az oláh-cigányok — cigányul már egyáltalán nem beszélő „összekeveredett" utódai. 43 Különválasztásuk már szinte lehetetlen, bár egyenkénti, alapos kutató munka (szokások, dallamkincs stb.) még igen sok esetben utal az eredetre, (de kinek van ideje erre és nem utolsósorban: ki az a ciganológus, aki ilyen nagy követelményeket támasztó, tudásbeli felkészültséggel rendelkezik?) Azt, amit ők egymásról mondanak, sajnos nem vehetjük figyelembe és nem fogadhatjuk el. Ugyanis például az alföldi városok „úri" zenész-cigányai, előszeretettel neveznek minden olyan cigányt „oláh-cigánynak" aki — nem muzsikus. (Sőt, mérgében, vagy ha ártott neki, még a kisebb falvakban lakó alkalmi zenészeket is ennek nevezi). Véleményem szerint (és osztályozásomban is így szerepel) magyar-cigányoknak kell tekintenünk és neveznünk mindazokat, akiknek anyanyelve nem cigány, még akkor is, ha például: oláh-cigány ősökkel rendelkeznek, akik — valószínűleg a köny42 A „kárpáti-cigányokról" lásd, Erdős Kamill: A magyarországi cigányság (Néprajzi Közlemények III', évf. 1—2. szám), — Camille Erdős: Magie des Tziganes Hongrois „des Carpathes" du comitat Nógrád (Psyche, juin-juillet 1957, Paris), — Kamill Erdős: Notes on Pregnancy and Birth customs among the Gypsies of Hungary (Journal of the Gypsy Lore Society, XXXVII. 1—2. — Edinburgh, 1958.) 43 A kárpáti-cigányok szokásai igen sokban különböznek az oláh-cigány szokásoktól. Életfelfogásuk, hitviláguk, cigány anyanyelvük (különösen az igeragozást illetőleg) erősen eltérő. E két főcsoport feltehetőleg —, ha valamikor együtt vándoroltak is — már igen régen elválhatott egymástól, s hazánkba érkezésük útvonala is különbözhetett. (Pl.: a kárpáti-cigányok nem érintették Romániát, — illetve, ott huzamosabb ideig nem tartózkodtak — míg az oláh-cigányok, — igen. — Erdős Kamill megjegyzése.)