Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

Nyúl: utazást jelent. Seprés: bosszú, veszekedés. Ásni: betegség, bánat. Fekete kutya: jó. Hús: betegség. Pénzt kiadni: nem jó. Hal, gödör: halál stb.. stb Magyar cigányok: Ebbe a főcsoportba a magyar anyanyelvűek tartoznak, ök a „kárpáti" 42 és az oláh-cigányok — cigányul már egyáltalán nem beszélő „összekeveredett" utódai. 43 Különválasztásuk már szinte lehetetlen, bár egyenkénti, ala­pos kutató munka (szokások, dallamkincs stb.) még igen sok eset­ben utal az eredetre, (de kinek van ideje erre és nem utolsó­sorban: ki az a ciganológus, aki ilyen nagy követelményeket tá­masztó, tudásbeli felkészültséggel rendelkezik?) Azt, amit ők egymásról mondanak, sajnos nem vehetjük fi­gyelembe és nem fogadhatjuk el. Ugyanis például az alföldi vá­rosok „úri" zenész-cigányai, előszeretettel neveznek minden olyan cigányt „oláh-cigánynak" aki — nem muzsikus. (Sőt, mér­gében, vagy ha ártott neki, még a kisebb falvakban lakó alkalmi zenészeket is ennek nevezi). Véleményem szerint (és osztályozásomban is így szerepel) magyar-cigányoknak kell tekintenünk és neveznünk mindazo­kat, akiknek anyanyelve nem cigány, még akkor is, ha például: oláh-cigány ősökkel rendelkeznek, akik — valószínűleg a köny­42 A „kárpáti-cigányokról" lásd, Erdős Kamill: A magyarországi ci­gányság (Néprajzi Közlemények III', évf. 1—2. szám), — Camille Erdős: Magie des Tziganes Hongrois „des Carpathes" du comitat Nógrád (Psy­che, juin-juillet 1957, Paris), — Kamill Erdős: Notes on Pregnancy and Birth customs among the Gypsies of Hungary (Journal of the Gypsy Lore Society, XXXVII. 1—2. — Edinburgh, 1958.) 43 A kárpáti-cigányok szokásai igen sokban különböznek az oláh-ci­gány szokásoktól. Életfelfogásuk, hitviláguk, cigány anyanyelvük (külö­nösen az igeragozást illetőleg) erősen eltérő. E két főcsoport feltehető­leg —, ha valamikor együtt vándoroltak is — már igen régen elválhatott egymástól, s hazánkba érkezésük útvonala is különbözhetett. (Pl.: a kár­páti-cigányok nem érintették Romániát, — illetve, ott huzamosabb ideig nem tartózkodtak — míg az oláh-cigányok, — igen. — Erdős Kamill meg­jegyzése.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom