Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

Hazajön az ifjú ember De vad illat terjeng itten. Mit főztél te ifjú asszony? Két jereikét meg egy halat. Egy kanállal nyelt belőle Mebzsibbadt a szíve tőle Másodikkal hogy lenyelte Megszakadt belé a szíve. Adjad húgom, add a párnát Hadd hajtsam rá a fejemet. Hajtsad fejed a tuskóra Életed tíz percig se tart. Elvehetsz most már bátyókám Mert megöltem édes bátyám. Nékem bizony nem köllesz te Mert még engem is megölhetsz. Jajj, Istenem, mit is tettem Oda férjem, oda bátyám, A cigányok hogy megtudták Cigánytörvény elé hozták. Egyik mondta: meg kell ölni A másik: meg kell égetni. Szalmát kell gyúrni alája Hogy pusztuljon a hitványa.

28 Mesélni is igen szeretnek. Meséik között — eddig még soha le nem írt — mesetípusokra bukkanunk. (Sajnos, Békés megyei cigánymesék gyűjtésével, rendszerezésével — tudomátom szerint — senki sem foglalkozik. Pedig igen hálás, szép és élvezetes feladat.

29

) Meséik hőse mindig: a cigány (még például: a magyar népmese-hős is cigánnyá változik elbeszéléseikben) aki szellemességével és agyafúrtságával győzedelmeskedik minden akadályon, A cigányos íz végigvonul meséik egész tartamán, s ha a cigányhőst például: Borsszem Jankó névvel helyettesítenénk, mégis 28 Mindkét ballada dallamát és szövegét, először Hajdú András jegyezte le. A „mérgeskígyó-ballada" más szövegváltozatban megjelent az Etudes Tsiganes c. folyóiratban. (IV. évf. 1. szám, 1958 január — Párizs.) 29 Vekerdi József kezdett foglalkozni cigánymese gyűjtéssel, — bár ő elsősorban nyelvészeti kutatást végzett a Békés megyei cigányok között.