Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

némely helyen a disznót — nem tartanak. (A csak cigányul értő kutyák, hangos ugatással fogadják a közeledőt.) A lovakra.nagy gondot fordítanak, s ennélfogva a férfiak egyik legfontosabb kötelessége: a takarmányszerzés. Ez még nyáron könnyebben megy, de a téli hónapok a legtöbbször lesoványítják a szegény jószágokat. A lovaknak az a hasznuk is megvan, hogy szekérbe fogva elhúzzák az azon ülőket rokonlátogatásra, városokba, búcsúkba. — Az egy törzsbe tartozó cigányok között igen erős az összetartozási érzés, nagyon szeretik és mindenben segítik egymást. Az sohasem fordul elő, hogy egymástól pl. ellopjanak valamit. Ez nemcsak erkölcsi felfogásukba ütközne, hanem tiltja a cigány törvény is. (Már másfajta cigánytól lopni nem bűn.) A törvények betartására az úgynevezett „cigánytorvenyszék" ügyel. Ha valaki, az ősi cigányszokásoknak nem megfelelő módon cselekszik, a cigánytörvényszék összeül. Pl. egy cigányfiú megszöktet egy lányt, két napig vele él, aztán — otthagyja. A lány szüleinek kérésére összehívják a cigánytörvényszéket —, mely kizárólag a legidősebb cigány-férfiakból áll — s az ügy letárgyalása után, a legidősebb dönt, illetve ítéletet mond. Az ítélet ellen fellebbezés nincs, s e pusztán tekintélyen és a közösség összetartó erején alapuló döntést a felek minden esetben be is tartják. S mivel a törvényszéknek fenyítő joga nincs, a törvény elfogadása —, melyet az előbb említett eset is példáz — fejlettebb erkölcsi érzékre vall. E társasbíráskodásnak természetesen megvannak a maguk szertartásai, s az eljárás lefolytatásának szigorú szabályai.

21 E régi törvénykezési szokás az oláh-cigányság egyes nemrégen letelepedett törzseinél van életben általánosan, míg a többieknél ritka, illetve — hiányzik. Ha utcán találkozunk cigányokkal, — feltűnik — különösen ami a nők ruházatát illeti —, hogy nem öltöznek egységesen. Vannak akik városias öltözetben járnak, vannak akik a környezetben élő parasztasszonyok viseletét hordják vannak, akik tarka, lábszárközépig érő, egy vagy több úgynevezett „szélesszoknyát". Könnyen kitalálhatjuk, hogy ezek a nők különböző cigány csoportokhoz tartoznak. Kivételre csupán a városokban találhatunk. Ér21 Most dolgozom „Cigány-Törvényszék" c. tanulmányomon, melyet a Néprajzi Közlemények elnevezésű szakfolyóirat szerkesztőségének fogok rendelkezésére bocsátani.